Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

Kelet-alföldi területre vonatkozó név, s 14%-a az azonosíthatatlan. Nem a nemzedékek óta pusztuló Dél-alföld volt tehát a Bocskai-kori hajdúság bölcsője, hanem a tizenötéves török háború során feldúlt alföldi peremvidékek, a török uralom alá került Nagykunság, Heves déli része, Békés keleti szegélye és még inkább az oszmán megszállást ekkor még elkerülő, az említett területekkel szomszédos Bihar, Szabolcs, Zaránd és Arad megye ” — zárja értékelését.8

Ugyanilyen eredményre jutunk, ha Bocskai István egyéni nemesítéseit vesszük vizsgálat alá, amelyek ugyancsak tanulságosak. Az egyébként sajnálatos módon hiányosan vezetett Liber Regius alapján, és a ránk maradt adományleveleket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a fejedelem egyéni nemesítései tudatosan erősítették részint az általa helyreállított székely szabadságot, részint pedig az általa kezdeményezett hajdúkiváltságolásokat. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Bocskai egyéni címeres nemeslevéllel a mozgalmát katonailag vagy más módon segítőket jutalmazta, nemesítései, amennyiben helyhez tudjuk kötni a kiváltságolásban részesülőket, egyben jelzik a felkelés bázisát is.

Bocskai egyéni kiváltságolásait először Boldizsár Kálmán vizsgálta. Bol- disár Kálmán mintegy 100 évvel ezelőtt 120 egyéni nemesítésről tudott (ebből a Liber Regiusban 50 található csak), s ezt a számot a vármegyei kihirdetések figyelembe vételével készített, s 1943-ban megjelent közleményével 225-re egészítette ki. Benda Kálmán előbb említett vizsgálatainál csak Boldisár első közlésére támaszkodott, mi viszont ezt Boldisár 1943-ban megjelent tanulmányára támaszkodva további 100 nemeslevéllel tudtuk növelni. Ezek döntően vármegyei kihirdetésből ismertek. A Magyar Országos Levéltárban őrzött címereslevelek bevonásával a fenti mennyiséget néhány darabbal lehetett gyarapítani.9

Ebből székely primipilatust adományozó oklevél 24, amely hasonló lokális nemesi jogot jelentett, mint amilyenné a hajdúnemesítés értéke vált. Az egyéni nemeslevelek döntő többségét két törvényhatóságban, Biharban és Szabolcsban hirdették ki, tehát abban a két vármegyében, amelynek területe a szabadságharc kezdeteinél, illetve a hajdúk letelepítésénél döntő szerepet játszott. A 61 szabolcsi és a 22 bihari kihirdetés és a 24 székely nemesítés Bocskai egyéni nemesítéseinek - legalábbis amiről tudomásunk van - mint8 Benda Kálmán: A Bocskai-kori hajdúság összetétele és társadalmi törekvései. In: A hajdúk a magyar történelemben. Tudományos emlékülés — Déri Múzeum, 1966. dec. 10. (Szerk. Módy György) - Debrecen: 1969. 24-37.

9 A kérdéskör területi és származási elemzése: Nyakas Miklós: Bocskai István kiváltságolásai és nemesítései. In: Kisebbségkutatás 13. évf. 2004. 3. Budapest 2003.

250