Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TESZELSZKY, KEES: A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a fikció és a valóság tükrében
na magyar királyi koronaként történő elfogadása diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett volna. Az erdélyi fejedelem nem tudott másként tenni, mint hogy elutasította a királyi méltóságot, hiszen a Habsburg császár úgysem mondott volna le a magyar trónról. Egy ilyen jellegű provokáció végzetes szakadáshoz vezethetett volna Bocskai és hívei, valamint a Habsburg Birodalom és Európa többi része között.4 A szakirodalomban a szerzők a koronaátadás egyetlen forrására hagyatkoznak, ami nem más, mint Bocatius leírása. A szöveg hitelességét tudomásom szerint eddig senki nem kérdőjelezte meg, sőt kritikával sem illette. Egy ilyen fajta elemzésre azonban szükség lenne, mert a szöveg igen lényeges a Bocskai-felkelés politikai következményeinek megértése szempontjából. Ha ugyanis Bocskai nem utasította el a királyi hatalmat és nem mondta el az említett szöveget, akkor ennek az eseménynek a politikai elemzései nem hitelesek. így azután lehetségessé válik, hogy nem annyira Bocskai koronázás alatti tette, mint inkább Bocatius leírása volt meghatározó a későbbi politikai magyarázatokban. A kutató számára a legizgalmasabb kérdés, hogyan lehet bebizonyítani vagy kizárni, hogy Bocskai szimbolikus tette és jelentőségteljes szavai csak Bocatius képzeletének szüleményei voltak. Tanulmányomban néhány érv alapján azt próbálom bemutatni, hogy a korona méltóságának Bocskai által történő elutasítása csupán politikai képzelgés volt, amelyet Bocatius hívott életre leírásában. A fikció életrekeltésé- nek az volt a célja, hogy a Bocskai-felkelést a magyar királyság Habsburg uralkodójának királyi hatalmával szemben törvényesítse, egyúttal pedig aláássa Rudolf királyságának jogszerűségét. A továbbiakban Bocatius művének néhány specifikus ismertetőjegyét veszem sorra és ezeket vizsgálom meg közelebbről. Majd a továbbiakban a A Bocskai-felkelcs. In: Magyarország története 1526-1686 I. Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Agnes, Budapest, 1987. 736, A History of Hungary. Szerk.: Péter F. Sugar, London és New York, 1990. 98. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711. In: Magyarok Európában II. Szerk.: Glatz Ferenc, Budapest, 1990, 177. István György Tóth: Alternatives in Hungarian history in the seventeenth century. In: Hungarian studies, Budapest, 2000, 173, Paul Lendvai: The Hungarians: a Thousand Years of Victory in Defeat. Ford.: Ann Major, London, 2003, 112. Benda Kálmán és Fiigedi Erik: A magyar korona regénye (Budapest, 1979) 153-154. 4 Gábor Barta: Az Erdélyi Fejedelemség első korszaka (1526-1606). In: Erdély története I. Szerk.: Béla Köpeczi e.a., Budapest, 1987. 535. 240
