Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

korszerű tartalommal: a megtörtént események magyar nyelvű, könnyen érthető, megjegyezhető formába öntött tudósításával. Tárgya és feladatköre megszabta művészi színvonalon, epikus lassúsággal, de az új igényeket kiszolgálva adott választ a kor kihívására. A szétszabdalt területek egysége csak úgy őrizhető meg, építhető tovább, ha az országrészek lakossága tudja, mi történik, ha magyarul szerez tudomást az eseményekről.

Dzselálzáde Musztafa történetíró kozmikus arányokban értelmezte az egri ostromot:,,Negyven napig tartott a harc, [a vár] elfoglalása ... nem volt lehetséges, mert bástyáinak ormai az egekbe érnek, falának alapja a tengerben van. ”31 A magyar kortársak ugyancsak hasonlóan világméretű keretbe helyezték Eger vár viadalát. Johannes Sambucus, Zsámboki János (1531-1584), Oláh Miklós neveltje, a Bécsben élő humanista, aki az Eger históriájáról való ének rövid változatának latin fordítását is elkészítette, hangsúlyozta a török túlerejét, a Szultán vereségének gyalázatos jellegét és a hihetetlent a védők lelki egységével magyarázta.32 Tinódi ugyancsak utalt emberfeletti, isteni erőre: „Nem emberi hatalom észt miveié, / Mert csak Úristen hatalmát jelönié, / Ez világ hatalmát semmijé tévé, / Terek császár erejét szégyö- níté. ”33 A győzelmet az isteni akaratnak tulajdonította, elbeszéléseiben a hangsúly mégis az emberek cselekvéseire esik, racionális világról ad hírt. Viszont ezekkel az elvont képzetnek adott valós tartalmat. Egyéni tetteken át ábrázolta a megfoghatatlant, a lelkek egyetértését.

Később feltárt levéltári források bizonyítják, hogy Tinódi az ostrom történetét hitelesen és alapos tájékozottsággal írta meg. Szuggesztív ereje, tömeghatása az aprólékosan közölt részletekben rejlett. Ezért is vették át óhatatlanul előforduló tévedéseit a későbbi történetírók, noha felületességeit, pontatlanságait az újabb vizsgálat az informátorok hiányosságának terhére hja.34 Tárgyszerűen közölte az egri védők létszámát és tetteiket. Dobó kapitányt nem idealizálta, jelzője legtöbbször a „vitéz” és a, jó”, nem emelte kultikus magaslatra, legtöbbször helyettesével, Mekcseivel együtt jelenítette meg. Csak kritikus esetekben világította meg jellemét, mint például az elesett zászlótartó mellett, vagy a lőporrobbanás után: „Félelmét vitéz Dobó nem mutattya ”.35 A had31 Dzselálzáde, Musztafa, 1896. Thúry József fordítása.

32 Sambucus, Johannes, 1558.

33 Tinódi Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének. 9-12. sorok. Krónika, 1984, 223.

34 Szakály Ferenc: Igaz történelem versben és énekben elbeszélve. 1984. 38-39.

35 Tinódi Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének. 1039. sor. Krónika, 1984. 261.

23