Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén

Tudom, hogy sajnálom Egernek fekvését,

Amely Lengyelországnak volt’a kapuja, így tudtam én.

De szívemet átjárja a bánat miattad egri Vitézség, te ügyes, férfias, magyarságnak tükre,

Vitézek oskolája, te férfias, te érett,

Aki ma pogány kezek által elpusztítattál.

Rajtad Isten könyörüljön, mi mindnyájan sírunk,

Akik a te elestedből példát veszünk.

Nem tudom, akadna-e oly csökönyös szívvel olyan ember, Aki tudván a férfiasságról, mindenféle bátorságról,

Meg ne könyörülne ma ez elesettségén Ez emberi magnak, aki elpusztult Isten ítéletéből,

És azokon a férfiakon is, akik most Egerben elestek,

Akiket e helyen pogány kezek elleptek.

Eger még visszakerülhet azok kezére,

De nem egyhamar lesznek újra olyan emberei.

Ők voltak elei minden férfinak

A Magyar Föld végein, mindig állandó

Hős vitézi munkában voltak, amiből nagy hirt

Vittek magukkal a kívülálló országokba, ahol megfordultak.

Én tudatában vagyok a hely nagy bátorságának,

Vitézségének, mely már eltűnt Eger Várából,

Amelyet ott, Magyar Földön nem haladt túl Férfiasságban egyetlen vitézség sem. Szemem láttá Az ő kezük nagy munkáját fontos helyen gyakran:

Nem nézték a pogányt, akár ritka, akár sűrű,

Találkozást rendeztek, helyet foglaltak (helyt álltak),

Bár itt-ott kaptak kis segítséget.

Tettben, férfiasságban, bátorságban mindenütt híresek voltak, Erre utódaikat is szorgalmasan tanították,

Akik tizenhatéves korukban kópjákat törtek A törökkel, akin mindig dicsőséget arattak.

Ők azok szegények, akik nagyon férfiasán Megpecsételték saját vérükkel, mellyel ott öntözték Nagyapáikkal és feleségeikkel hatvani folyását

Eger gyásza és a híres egri vitézségről

231