Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SUDÁR BALÁZS: Török énekmondók Egerben

gyűjtemények (dzsönk) keletkezését jól szemlélteti a következő elbeszélés. A 17. század két híres költője, Gevherí és Ásik Ömer Isztambul Fener nevű városrészében egy zsidó kocsmában üldögéltek, és költői játékot játszottak, „velük szemben pedig írnokok [ültek], akik mindent hiánytalanul lejegyeztek, anélkül, hogy akár egyetlen sort is elszalasztottak volna. ”3 A verseket persze néha az ásikok is lejegyezték - feltéve, hogy egyáltalán írástudók voltak - emlékezetük támogatása végett, jóllehet mindig is fejből illett énekelni. Ilyen kötetek jobbára csak az utóbbi száz-kétszáz évből maradtak ránk.

Versgyűjtemények a hódoltságban is léteztek, például az 1588/89-re datálható, ma Bécsben őrzött Palatics-kódex,4 vagy az 1587-ben elhunyt budai Ali Cselebi hagyatéki leltárában feljegyzett kötetek.5 A hódoltsági emlékek alapján azt mondhatjuk, hogy itt is virágzott az ásikköltészet, időnként kimondottan jeles alkotók is tevékenykedtek a hódoltságban, s minden bizonnyal létezett egy erőteljes helyi „derékhad” is.6

A török énekmondók általában két témában alkottak és alkotnak. A versek nagy többségét a bektasi vagy kizilbas (ma alevinck nevezett) közösségek szertartási énekei alkották és alkotják ma is. Ezek a versek többnyire kétértelműek, a felszínen szerelmes verseknek látszanak, valójában az Isten iránti szerelem megkapóan szép megfogalmazásai. Másik, jóval kisebb részük a közösség aktuális életével, a természeti csapásokkal, a mesterségek leírásával, a kor költőinek leltározásával foglalkozik. Ez utóbbi csoportba tartoznak a katonaénekek, vitéziénekek is. A költők életrajzát többnyire homály fedi, az ásikversek pedig ritkán tartalmaznak történetileg is értékelhető konkrétumokat, így nagyon nehezen köthetők helyhez és korhoz. Ezért nagyon jelentős, hogy Egerrel több vers is kapcsolatba hozható.

3 Elçin, tjükrü: Gevherí Díván. Inceleme - Metin - Dizin - Bibliografya (Düzeltilmiç ve eklemeler yapilmiç II. baski). Ankara, 1998. 10. o.

4 Wien, Österreichische Nationalbibliothek, A. F. 437. vö. Sudár, 2005.

5 Fekete Lajos: Das Heim des cAli Celebi, eines türkischen Defterbeamters in Buda. In: Vostocnye istocniki po istorii narodov Jogo-Vostocnoj i Central’noj Evropy. II. Ed.: A Tveritinova. 1969. 45-47. o. No.: 311, 312, 340, 355, 361.

6 Sudár Balázs, 2005. 80—88. o.

200