Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - BITSKEY ISTVÁN: Végvár és kultúra

A válasz keresésekor figyelembe kell vennünk, hogy ekkoriban Egerben valóban mind a négy felekezetnek - az Erdélyben „recepta religiók”-nak nevezett hitvallásoknak — voltak pozícióik és híveik. A püspökök (főként Verancsics) mindent megtettek a katolicizmus erősítésére, a káptalan működött, a székesegyház még ennek birtokában volt.19 A várőrség (főként a német zsoldoshad) azonban jórészt lutheránus, a környék magyar lakossága pedig mind nagyobb mértékben a helvét irányhoz csatlakozott, s ugyanekkor nem lebecsülendő sikerrel prédikált a várbeli katonák körében Egri Lukács, az antitrinitárius tanok elkötelezettje, akinek befolyása 1567-ig egyre erősebbnek mutatkozott. A szakirodalomban az a gyanú is megfogalmazódott, hogy Lukács pap anabaptista nézeteket is terjesztett, ez azonban nem igazolható.20 Annyi azonban bizonyos, hogy a protestantizmus székében elterjedt, olyannyira, hogy Verancsics püspök egyik levele szerint az egri vár immár az „eretnekek tanyájává” lett. Hozzátehetjük: a három protestáns felekezet egyidejű egri jelenléte olyan sokszínűséghez vezetett, amely igencsak mozgalmassá tette a vár és a régió szellemi életét. A vitézi virtusok mellett a religió kérdése tartotta lázban a kor embereit, s a konfliktusok különösen kiéleződtek olyan helyen, ahol különféle nyelvű és szokásrendű katonák és mesteremberek, várépítők és hadmérnökök, kereskedők és iparosok, magyarok és szlávok, németek és olaszok találkoztak és dolgoztak együtt.

Ha rövid időre is, de valóban létrejött tehát a konfesszionális pluralizmus, amiből természetesen az is következik, hogy hitvitáktól volt hangos a vár és környéke. Már Dobó István távozása után teret nyert a reformáció, az 1550-es évek végén - Verancsics becslése szerint - minden negyedik katona követte a hitújítást, amely mellett a püspök igyekezete ellenére is kitartottak.21 A várbeliek által kezdeményezett, jól ismert Debrecen egervölgyi Hitvallás (1562) elfogadását követően, s főként Mágócsy Gáspár kapitánysága alatt, 1564 után tovább erősödött a helvét irány. Noha az új várkapitány maga nem tartozott a müveit humanisták közé, „ mindig megtalálta az utat a szellem embereihez ”, miként azt Szabó András részletes tanulmánya bemu19 Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1533-1595), az Egri Múzeum Évkönyve, XV. kötet, 1977. 103-165, főként 107 skk.

20 Kathona Géza: Egri Lukács antitrinitárius-anabaptista nézetei. ItIC. 1971. 403^125. Ezt módosítja Szabó András: Egri Lukács „megtérése” (Az antitrinitarizmus Északkelet-Ma- gyarországon), 1565-1574. ItK, 1984. 543-557.

21 Verancsics Antal: Összes munkái. Pest, 1868. VIII. kötet, 144 145.

192