Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - BITSKEY ISTVÁN: Végvár és kultúra

A sok erős kőfal helyén rom és enyészet,

Híján szabadító kardnak, jó segítségnek,

Sírok, Szarvaskő, Fülek, Szécsény és Diósgyőr,

Szendrő, Szádvár, Balog, Krasznahorka, Egertől Balra, el Kassa irányában, majd jobbkézre Ecsed, Kálló, Szerencs, Ónodot idevéve,

S Tokajt, mely híres mennyei ízű boráról,

Tarkádnak körbeverten lófarkas zászlóktól,

Akárcsak Patak, Terebes, fönt Makovica,

Lengyelországtól már alig kiáltásnyira.

A lengyel költő közel egy évtizedig járta a magyar végvárakat, szinte valamennyiben megfordult, többjei mutat arra, hogy magyarul is megtanult, költeményeiben magyar versidézetek találhatók, sőt Balassival találkozhatott is, bár erre nincs adatunk.10 11 Czahrowski tehát lengyel nyelvterületen terjesztette Eger hímevét, azonban arra is van adatunk, hogy németül ugyancsak megénekelték a várbeliek haditetteit. A környékben zajló törökellenes harcokról 1580- ban Prágában jelent meg egy német nyelvű históriás ének, amelyet a - feltehetően tiroli származású - vándorénekes, Caspar Bschlagngaul adott elő Egerben. A szöveg megjegyzése szerint „das Lied ... hat Caspar Bschlagngaul in Erlaw gesungen ”, ami azt mutatja, hogy az egri várőrségben a németül előadott tudósító énekekre is volt igény, ez érthető is, mivel a magyarokkal vállvetve harcoló „vasas németek” hőstetteit ez a szöveg különösen kiemeli."

Az 1580-as év sikeres magyar csatározásait legrészletesebben a Sásvár bég históriája című ének adja elő, ennek újabban azonosított szerzője Szepesi György, aki Wittenbergben tanult, majd előbb Mezőtúron, utóbb Bodrogkeresztúron volt prédikátor.12 Az ő müvéből ismerjük meglehetős részletességgel a hatvani vásárütés történetét, amelyben Balassi Bálint is kitüntette magát.13 A kegyetlenségéről ismert Sásvár (eredeti nevén Sehszüvár)

10 Mikulski, Tadeusz: Rzeczy staropolskie, Wroclaw-Warszawa-Krakow. 1964. 121-216 (ezen belül főként a Za górami wçgierskimi c. fejezet, 135-144); Angyal Endre: Lengyel és magyar barokk. In: Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből, Bp. 1969. 211 skk.

11 Régi magyar költők tára, XVI. Század. 11. kötet, sajtó alá rend. Ács Pál. Bp. 1999. 439 440.

12 Uo. 429-430.

13 Bitskey István: Balassi egri éveiről. Agria XIII, 1997. 627-635, valamint: Virtus és religió. Tanulmányok a régi magyar irodalmi műveltségről. Miskolc, 1999. 101-113. Úgy látjuk, Sugár István adatai tévesek: Balassi Bálint Egerben. Az Egri Vár Híradója. 1995. 3-19.

189