Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - HIDÁN CSABA: 16-17. századi fegyverek vizsgálata a kísérleti régészet segítségével. Az egri Dobó István Vármúzeum hódóltság-kori fémanyaga

Nem fegyverek, de az egri vár területéről kerültek elő:- balta-bárd szerszám (4 db), csengő, aranyozott ékköves fém talizmántok, patkó, csizmapatkó, lakat, kengyel, sarkantyú, kulcs, tűzcsiholó acél, feszítőzabla, palánkszeg, ácsszeg, szeg.

A felsoroltakból látszik, hogy az igazi, értékes fegyveranyag hiányzik az ásatási anyagból.

A továbbiakban a fontosabb fegyverek vizsgálata a kísérleti régészet fel- használásával történt. A cél kettős volt. A különböző fegyverek tényleges hatását, használhatóságát megállapítani és egyes hiedelmek vagy toposzok valóságosságának vagy hiteltelenségének a megállapítása. Sajnos a mai napig találkozunk ugyanis még szakmunkákban is olyan megállapításokkal, amelyek már majdnem egy évszázada közkeletűek és különböző szerzők átveszik egymástól anélkül, hogy utánanéztek volna, vagy gyakorlatban megvizsgálták volna őket.

A 16-17. században a legfontosabb szúró-vágó fegyver a magyaroknál a szablya. Bár kard a 16. század elején még előfordul, de a század közepétől a szablya véglegesen kiszorítja az egyenes kardot. Mellékfegyverként a hegyestőr és a lóra való pallos található meg a magyaroknál. Bár a török fegyverek kétségtelenül hatnak a magyar fegyverekre, a szablya nem török hatásra jelenik meg újra a magyaroknál. Az Árpád-korban, majd a 14-15. században ismerünk szablyaleleteket és a Szent László-legenda freskóin számtalan esetben láthatunk szablyákat. Az erdőfülei freskó csuklózsinóros szablyája hasonlít az 1517-es Dürer-metszet, valamint az 1514-es Dürer-metszet csuklózsinóros szablyájára. A székelyderzsi freskó (1419) szablyája pedig az ún. szikszói szablyára, a Tiroli Ferdinánd-féle szablyára és az ún. gótikus szab- lyára hasonlít. A tinódi lelet szablyája a székelyderzsi, rimabányai és tereskei szablyákra emlékeztet. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy Magyarországra az Árpád-korban, de még a 14-15. században is költöztek be sztyeppéi módon harcoló keleti népek, mindez csak azt erősíti, hogy szablyával harcoló csapatok folyamatosan voltak a török megjelenése előtt is.7

7 A különböző szablyák típusairól, használatukról, valamint balkáni, anatóliai, kaukázusi és kelet-európai párhuzamaikról Hidán Csaba medievisztikai bölcsész-doktori disszertációjában bőven olvashatunk.

178