Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
személyeket a 16. század második felében inkább az általánosabb érvényű „tüzérekének, tüzérségi személyzetnek nevezzük.133 A vár már a királyi kézre kerülésének pillanatától jól el volt látva tüzérekkel. A számadáskönyv szerint három tüzér (bombardarius) fizetésére 1549. augusztus 15-től 1550. augusztus 15-ig 136,26 mFt-ot költöttek. Innen tudjuk meg, hogy az ostrom alatt nyújtott szolgálataikért 24 mFt jutalmat kaptak Salm generális parancsára, a várhoz tehát az ostromló sereg mellől kerültek. Fizetésük a következő ciklusban már 253,13 mFt-ot tett ki. Egy közülük havi 10 rFt-ot, a másik kettő havi 8 rFt-ot kapott. Mindhármuk a várban volt még 1551. november 5-ig, de ezt követően már csak ketten szolgáltak (1551. november 6-tól 1552. december 31-ig, havi 18 rFt-al számolva összesen 201,6 mFt-ot kaptak). 1551 decemberében az Udvari Kamara arról értesíti Feigelt, hogy a jelenlegi tűzmestert (puchsenmaister) felmentették és egy másikat neveztek ki,134 ugyanekkor valószínűleg még a régi a murányi tűzmestert (puchsenmaister) kellett Feigelnek kifizetni.135 1553-ban Werner György szerint Murányba egy ágyúöntőt (puchsengiesser), kell küldeni.136 Az 1554. évi elszámolásból végre megismerhetjük a három szolgálatban lévő tüzért is, Mátyás (bombardarius) havi 8 rFt-ot (1554. január 1-1554. július 20-ig, ossz.: 53,35 mFt), Kristófhavi 6 rFt-ot (1554. január 1-1554. október 17-ig, ossz: 62,17 mFt), és Georg Raynold havi 6 rFt-ot. (1554. január 1-1554 július 22-ig, ossz.: 43,26 mFt.) kapott. Nem világos, hogy miért, de mindhárom bejegyzés után odaírták, hogy a következő naptól fogva nincsenek kifizetve. A következő évben már mind a három tüzérnek az élelmet is beszámítva 256,35 mFt-ot fizettek ki, de tartoztak nekik még 12,05 mFt- al. A Murányban szolgáló három tüzér közül a tüzérparancsnok (magister artellariae) láthatta el a hadszertámoki teendőket. Arra vonatkozólag, hogy a tüzérek mellett ágyúöntőt alkalmaztak, az első adatunk 1553-ból származik. (Fent már utaltam arra, hogy az ágyúöntés ebben az évben kezdődhetett.) Ekkor a murányi ágyúöntő (Puchsen gieser zu 133 Kelenik József disszertációmhoz írt bírálatában ettől eltérően vélekedik. Véleménye szerint a korabeli terminológiát ekkor már következetesen alkalmazták. Bírálatából ugyanakkor elfogadom, hogy helyesebb, ha a Büchsenmeister kifejezést nem fegyver-, hanem tűzmesternek fordítom. 134 ÖStA HKA HF Prot. Bd. 205. föl. 350r. 1551. december közepe. 135 Uo„ Bd. 204. 1551. december 12. 136 Uo., Bd. 209. 1553. p. 14. január 19. 148
