Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

rése után egészen 1542-ig várta, hogy jogos birtokába jusson, majd ekkor egész családjával, rokonságával és szolgáival Ferdinánd pártjára állt, akit hűségéről biztosított, és aki ekkor menlevelet és kegyelmet adott számára.16 Szándéka egyértelmű volt: mivel nem tudta elérni, hogy Basó visszaenged­je jogos birtokába, ellenségének ellenségéhez csatlakozott. Számítása csak részben hozta meg gyümölcsét, mert Murányi már nem kaphatta vissza, de a vár visszafoglalása után az uralkodótól apai jussáért cserébe rendszeres kárpótlást kapott. Ferdinánd azt szerette volna elérni, hogy a várat Basó Mátyás önként szolgáltassa ki újdonsült hívének, Tomallyai Jánosnak. Az erről folyó tár­gyalásokat - a Magyar Királyi Helytartótanács és a helytartó, a Tomallyai család régi barátja, Várdai Pál segítségével - Tomallyai János folytatta Basó Mátyással.17 A helytartó mindenképpen a megegyezés mellett foglalt állást, mert Murány ostromát rendkívül nehéznek ítélte, ennek ellenére a tárgyalá­sok végül Basó hajthatatlansága miatt akadtak el még 1549. március 28. előtt. Várdai ekkor azt javasolta, hogy Basó további gonosztetteinek megfé­kezésére az uralkodó építtessen Murány alatt egy olyan kastélyt („castel- lum”), amellyel Basóék rablásait, illetve a várba történő élelemszállítást meg lehet akadályozni,18 az erről szóló parancsot a főkapitánynak adja ki. Ekkor tehát már a katonai megoldás volt napirenden. 1549 nyarán Niklas Graf zu Salm királyi fohadparancsnok (1546-1550) vezetésével spanyol és né­met zsoldosok, valamint Bebek Ferenc nemesi csapatai elfoglalták Murányi, és Basót főbb társaival együtt halálra ítélték és kivégezték.19 Basó Mátyás valószínűleg nem gondolt arra, hogy Ferdinánd ekkora anyagi áldozatot kö­16 HHStA RregB Bd. 4. föl. 167. Becs, 1542. június 20. 17 R. Kiss, A Magyar Helytartótanács I. Ferdinánd korában. 30-32, 69-70, 72-75. p. Az ural­kodó, hogy Tomallyait jobban magához kösse, részére még 1549. május 9-én Basó Mátyás várnagyának, Tárnok Ferencnek Pest megyei Zsámbék (Sambok) birtokát, 1549. május 19- én Prágában kelt levelében pedig a Gömör megyei Alsótomalja, Lapsa, Zanath és Vasas fal­vakat adományozta. MOL A 57 2. köt. p. 323. és 399. Utóbbi adományról megjegyzik, hogy ezeket a falvakat nagybátyja, János fia Miklós halála után Basó Mátyás Csetneki Er­zsébet részére adományozta. 18 R. Kiss, A Magyar Helytartótanács I. Ferdinánd korában 69-70. p. 19 Istvánffy, Az ítéletet katonai törvényszék hozta, amelyet Salm nevezett ki. Az Aldana-féle emlékirat nem tér ki a kivégzés előtti felelőségre vonás módjára, de Áldana egyik levelé­ben azt írja „ ...még vára sem maradt, lévén, hogy Isten azt is elvette tőle egyéb birtokaival egyetemben .......egy ingre való aranyat sem örököltek... fiai”. Áldana, Magyarországi had­jár at, 263. p. A leszármazók vagyonától való megfosztásra történő utalás jelzi, hogy nemcsak 120

Next

/
Thumbnails
Contents