Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 5. Közművek, középületek
Ugyanekkor foglalkoztak Hevesen a Nyitrai keresztjéhez kivivő kanális ügyével. Mivel a rendelt felvigyázó, Császár József meghalt és a felügyelet nélkül maradt csatornában megszaporodott a víz, különösen a Hegyes kocsmánál kell rendbe tenni a kanálist. Homér János számtartót és Szabó Imrét bízták meg, hogy fogadott napszámosokkal tisztít- tassák ki a csatornát, és a közös kasszából finanszírozzák a folyamatos karbantartását. Azt is eldöntötték, hogy a Lévay Miklós kapuja felé vezető híd helyett egy jó állapotú híd épüljön a közös kasszából. A községi utak közül 1831-ben az úgynevezett Jász utca járhatatlan, az utazó kocsik, szekerek elsüllyednek. Ezért elhatározták, hogy Homér János számtartó, Borbély József inzsgyinér napszámosokkal és az utcabeliek segítségével tegyék járhatóvá az utcát. A vályogtéglavetés is sok kárt okozott a szekérutakban és a gyepekben. Az 1831. decemberi közgyűlésen elrendelték, hogy „aki vályogtéglát akar vetni vagy hányatni, az árkokhoz közel, a földek lábánál hányattassa, hogy sem az utak, sem a gyepek el ne boríttassanak és ne rongáltassanak. A felvigyázásra Radits János directort kérték fel. ” Még 1823 decemberében foglalkozott a közgyűlés az Átány felől Hevesnek tartó debreceni országút ügyével. „A Báró Orczy Lőrinc Úr részén lévő taksások által oly annyira elboríttatott (az út), hogy két szekér egymás mellett el nem mehetne. A földes urak meg fogják kérni b. Orczy Lőrinc urat, hogy azokkal a taksásokkal, akik a maguk portájuknak a felárkolásával az országutat úgy összeszorították, azok által az országút a maga régi állapotába hozandó vissza. ”197 A közös tulajdonban lévő épületek folyamatos karbantartása és anyagi finanszírozása gyakran szerepel az atkári nemesi közbirtokosság közgyűlési témái között is. Ugyan a haszonbérleti szerződések kötelezték a bérlőket, hogy a vendégfogadót, a mészárszéket és az istállót jó állapotban tartsa, de 1857. szeptember 27-én a haszonbérlő kérésére a közgyűlés megbízza az igazgatót a bérelt épületek „nélkülözhetetlen s a leltár szerint a közbirtokosságot terhelő kijavítások elkészíttetésére”. 1862-ben „határoztatott, hogy a korcsma tetőnek azon része, amely rosszabb kárban vagyon, az újonnan zsindeleztetődjön, az falu 197 HMGy. 98.1.31. 79
