Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 4. Regálék - b) Vásártartás

„Márc. 28: Vásári cédulaháznál ablak táblákon s ajtókon tétetett aprólékos kováts munkáért Márc. 28: Ugyanottani négy karszék kijavítása megeró'sítéséért asztalosnak Apr. 1: Cédulaház falából kitágult és kihullott

kövek berakása és egyéb újításért kőművesnek

Apr. 4: Azon épület hátulsó szoba ajtajára haszonvehetetlenné vált rósz pléh helyett más vétetvén

Apr. 14: Cédulaháznak egész kimeszelésére s további szükségre vett egy pár meszelőért Apr. 13: Cédulaháznak egész kicsinosítására, újítások helyre hozására vett egy kila mész Apr. 19: Cédulaháznak külső részei kimeszeléséért

Szept. 30: A közös cédulaháznak a múlt tavaszon a tsinosítás alól kimaradt kímínye majdan igazításához vett egy véka mészért Dec. 18: vásári cédula házhoz készített két öles egy pár fenyő létráért asztalosnak

Ifi 28 kr 2 ft 30 kr

50 kr

3 ft

36 kr

2 fi

1 ft 15 kr

54 kr 7 fi 30 kr"

A külső cédulaház előtt állt a marhaakol az inventárium szerint, és valószínű, hogy az épület hátulsó kisebb szobájában és konyhájában lakott a számadásokban évenként 25 forint bérrel szereplő akolgazda (1838), cédulaházi gondviselő akoly gazda (1844), cédulaházi lakó akoly felvigyázó (1846), cédulaházi aklos Nagy Pál (1849), illetve ak- los (1851). Az akol javítására évenként költenek: 1838-ban zár igazítása, 1843-ban a kerítés javítása, a karfák évenkénti újítása, 1849-ben pedig „a vásári okolnak a császári hadsereg álal tett elpusztítása helyre hozására 57 fi 30 krt-t" fordítottak. Az akolban birkát is tartottak, hiszen 1844-ben az „akolba zárt birkák által tétetett rontásoknak” a helyrehozatala szerepel kiadásként. Mint korábban már volt róla szó, 1888-ban új akol építését írják elő a vásárbérlő számára.

1898-ban egy alispáni leirat a hevesi nagyvásártéren a lóvásár területét fa korláttal vagy árokkal leválasztandóvá teszi. A közbirtokossági

76