Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 4. Regálék - b) Vásártartás

marha befogadására alkalmas aklot a cédulaház környékén sajátjából felépíteni és a legközelebbi vásár alkalmával a használatnak átadni, mely akol a bérlet elteltével a közbirtokosságé leend minden kárpótlás nélkül. ” Az akol létesítését szolgabírói rendelet írta elő a beteg marhák számára. A bérlő kötelességévé tették, hogy a vásárteret minden vásár után tisztíttassa ki. 1890. július 16-án a vásárbérlő kérésére felére mérsékelték a negyedévi 275 forint bérleti összeget, mivel a július 13-án megtartott országos vásár alkalmával „a marha hajtás hatóságilag betiltva volt”. Ez a vásár szokott a leglátogatottabb, s így a legjövedelmezőbb lenni, azonban arra sem marha, sem sertés, sem juh nem volt hajtható, a szokásos vásári közönségnek a fele sem jelent meg. Ezért mérsékelték a negyedévi bérleti összeget a felére.

Külön vásári bevételt jelentettek a vásári helybéli elsőbbségért fizetett összegek. így 1838-ban 25 forintot fizetett az egri csizmadia céh, 1844-ben Prüm József komiéi izraelita az állandó árulóhelyért 5 forintot, 1849-ben Blau Jakab kereskedő 5 forintot fizetett. Jabretzki Márton helybeli szabómester a vásártéren folyvást kint álló két deszkasátorért 1846-tól 1851-ig minden évben 25 forint díjat rótt le.

Egy 1842-ben készített hevesi térképen a város belső területe mellett félkörívben van a Közlegelő és az abból leválasztott Vásár Tér és 22-es jelzettel a Czédula Ház.19' Egy datálatlan, de minden valószínűség szerint a XIX. század első felében készült vázlatrajz tükrözi a „Hevesi összes közbirtokosság tulajdonát képező vásártér” szerkezetét. A város és az Erdő-dűlő közötti háromszög alakú területen belül külön rész szolgál a lóvásárnak, a sertésvásámak. Egy árok és út választja el egymástól a helybeli és az idegen szarvasmarha eladására szolgáló területet. A vásártér közepén található a kirakodóvásár, ahol egy sorba épített fabódék is vannak. Egy gémeskút rajzát is láthatjuk, amelyre nagy szükség lehetett mind az emberek, mind az állatok számára. Az 1830-as, ’40-es években nyomon követhető, hogy milyen javításokat végeztek a cédulaház melletti gémeskúton. 1838-ban a kútvedret vasaltatták Pászti kováccsal. 1843. április 24-én egy új vasas vedret vásároltak 1 ft 30 krajcárért. 1845 szeptemberében azonban az egyik vasabron191 HML. U. 147.

73