Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 4. Regálék - a) Korcsmáltatás, mészárszék, bolt

legelőin, „nyaralón” járt.178 Külön legelője volt a juhoknak, sertéseknek és a naponta hazajáró teheneknek. Az állandó legelők (járások) mellett időszaki legelőként használták a nyomásos gazdálkodás ugarföldjeit, a betakarított gabonaföldek tarlóját, illetve a lekaszált réteket Szent Mi- hály-nap után. A tilalomtörésekből a juhtartás magas arányára következtethetünk, illetve arra, hogy a közös nyájakban történő legeltetés mellett különösen gyakori a lovak egyéni legeltetése.

4. Regálék

A nemesi közbirtokosság mint kollektív földesúr gyakorolta a kisebb királyi haszonvételeket (korcsmáltatás, sör- és pálinkafőzés, mészárszék, téglaégető, kőbánya, vásár- és piacjövedelem). Általánosan elterjedt volt ezek bérbeadása, és az így befolyt jövedelem a közbirtokosság vagyonát gyarapította, illetve felosztásra került a földesurak között.179

a) Korcsmáltatás, mészárszék, bolt

A besenyőtelki közbirtokosok már 1769-ben megegyeztek abban, hogy a községben csak egy korcsma és mészárszék legyen. Ezért tilalmas volt kurta kocsmát tartani, bort, sört és pálinkát háznál pénzért árulni az ital elkobzása és 12 forint büntetés terhe mellett. A kocsma javítására rendelik a piaci jövedelmeket. „Amennyiben a korcsma szűk volna, nagyobbíttasson vendégszobákkal, istállóval és szekérszínnel”, valamint a piac előtt „építtessen egy görög bőt” (vegyeskereskedés).180

A leleszi közbirtokosok korcsmáltatásáról XVIII-XIX. századi feljegyzés maradt fenn. Az egy-két évre bérbeadott szántófölddel és réttel

178 Soós Imre 1975. 262.

179 Kállay István 1983. 115.

180 Alsó László 1928. 27-28.

64