Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 2. A közös erdők használata
A szenet égető kovácsok is csak dűlt fát szedhettek földesuruk engedélyével. A nagyrédei közbirtokosok a fák fiatal hajtásainak védelme miatt tilalmazzák, hogy a jobbágyok nyers vesszőt vágjanak uruk engedélye nélkül, mogyoró vesszőt pedig még annak engedélyével sem szabad. A tilalomtörő büntetése a fatolvaj büntetésének duplája. A sertések makkoltatását egymás között is szabályozzák a közbirtokosok, amikor kimondják, miszerint ha egyik-másik földesúmak több sertése talál lenni a makkon, az tartozik a többit kártalanítani. A közbirtokosok megszabták a falu alkalmazottainak a konvenciós famennyiségeet is: az iskolamesternek 12 szekér, a harangozónak és a kocsmárosnak 6-6 szekér fa. A földesurak erdőhasználati regulái nem sok eredményt hozhattak, hiszen 1761-ben megújítják a tilalmakat, mert „az istentelen rédei lakosok nem gondolván ezzel a parancsolattal, a nekik kiszabott szabad erdővel meg nem elégedvén, már a Vizesvölgyön túl is szélűben vágják áfát és a Nagyvölgyön túl való tilalmas erdőkbe is lopva járnak”.156 Az 1783-ban készült nagyrédei térképen jól látható, hogy a Csevicze-völgytől délre fekvő erdők kivételével ekkor már nincs összefüggő szálerdő a község határában.157 Az erdőhasználatot más nemesi közbirtokosságok is szabályozták. Bükkszéken a faszénégetés nagyon pusztította az erdőt - 1738-ban a széki bíró 5 faszénégető „bányát” sorolt fel a helyi erdőkben -, ezért a földesurak erdőkerülőket alkalmaztak.158 A gyöngyöstarjáni közbirtokosok a XVIII. század végén megegyeztek, „hogy akármelyik uraság emberét akármelyik uraságnak kerülője, vagy embere az erdőben czédula nélkül találja, azon tolvajt megfoghassa és megárisztálhassa” (börtönbe zárathassa).159 156 Molnár József 1966. 87. 157 Molnár József 1966. 85. 158 Havassy Péter 1989. II. 27. 159 Soós Imre 1975. 247. A XVIII. századi földesúri erdővédelemre és a jobbágyok fahasználatának szabályozására Takács Lajos hoz sok példát főként a Dunántúlról. Takács Lajos 1991. 112-125. 53
