Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 1. A nemesi közbirtokosságok szervezeti keretei, tisztségviselői

tott tisztségviselők irányították. Hevesen és Besenyőtelken a közgyűlés (consursus), Atkáron a közbirtokossági vagy úri gyülekezet döntött a legfontosabb kérdésekről és választotta meg a tisztségviselőket. A közgyűlések időpontja településenként változó, gyakoriságát a tárgyalandó témák aktualitása is befolyásolta. Egyedül Besenyőtelken rögzítette az 1826. május 23-án a közbirtokosok által elfogadott és Heves és Külső- Szolnok vármegye által megerősített szerződés, hogy a direktor köteles minden esztendő kezdetén 15 nap alatt gyűlést hirdetni.120 Hevesen legtöbbször decemberben, karácsony környékén tartották a közgyűlést a vásártéri cédulaházban. Az évenként megtartott gyűlések száma nem ismert Hevesről, egyedül az 1851. évi kiadások között szerepelt, hogy az évben 16 közbirtokossági gyűléshez vásároltak gyertyát.121 Atkáron 1855-ben két alkalommal (augusztus 17. és október 30.) tartottak gyülekezetei, 1864-ben viszont nyolcszor (január 9., január 20., május 1., május 16., szeptember 25., november 6., november 20., december 26.) hívták össze a közbirtokosokat. A XIX. század második felében 8 nappal korábban írásos meghívót küldtek a tagoknak a gyűlés tárgyának a megjelölésével. 1855-ben „érvényes gyülekezet tartására legalább 9 tag jelenléte szükségeltetik, s ha kilenc tagnál több nincs a gyülekezetben, érvényes végzés hozatalára két harmad be egyezése kívántatik. Ha pedig 9 tagnál több jelen van, a szó többség határoz’’.'22 Úgy látszik, hogy a közgyűlés érvényességéhez szükséges kilenc tag jelenléte is nehezen volt biztosítható, hiszen a helyben lakó közbirtokosok csekély száma miatt pl. az 1855. október 30-án tartott gyűlés is csak harmadszori összehívás után volt szavazatképes. Ezért döntöttek úgy még abban az évben, hogy öt tag jelenléte is elegendő a határozatképességhez. A távollévőket viszont a gyűlést követő napon kivonatban értesítik a döntésekről „éspedig azon okból, hogy senki a határozat ellen nem tudás miatt kifogást tehessen ”.123 Atkáron a gyűlést 1859-ben a közbirto120 Alsó László 1928. 19.

121 Petercsák Tivadar 1998. 265. Heves megyében nem találtuk annak nyomát, hogy a közgyűlésen kívül ún. kisgyűlést vagy választmányi ülést tartottak volna. Vö: Kállay István 1983. 109-111.’

122 HML V-207/4. 1.

123 HML V-204/4. 5-7.

39