Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN
önálló szervezeteket alakítani, de a nemesi községek többsége csak a XVIII. században keletkezett. Az ország nyugati és északi vidékein, különösen a Királyi Magyarország és a hódoltság egykori határának a közelében az előjogok megszűnésekor jóval több falut tartottak számon nemes községként, mint Kelet-Magyarországon. A szélesebben értelmező közfelfogás azokat a falvakat is kurialistának tekintette, ahol az egy- telkesek mellett birtokadomány nélkül kiváltságolt armalisták és jobbágyok is laktak, azonban a nemesség a lakosság bizonyos hányadát alkotva valamilyen szintű szervezett közösségben (communitas) élt.67 A fenti adatok alapján szembetűnő, hogy Heves a sok nemes megyéje volt. A megye teljes népességére vonatkozó statisztikai adatokkal nem rendelkezünk a XVIII. századból. A II. József korabeli népszámlálás (1785/87) adataiból közölve Szabó László megállapítja, hogy ekkor a palóc centrum falvaiban az összes családok jó egyharmada lehetett nemes. Kiugróan magas a nemesek száma a Heves megyei Egerbocson (177 fő - 46,1%), Mikófalván (184 fő - 56%) és Tama- leleszen (199 fő - 42,4%).68 Soós Imre kutatásaiból ismert, hogy Heves megye jobbágy falvainak nagyobb részében nem egy, hanem több földesúr rendelkezett tulajdonjoggal és voltak jobbágyok nélküli kuriális nemesi falvak is.69 II. József első magyarországi népszámlálásakor a megye 172 településéből 41 faluban több nemesi birtokos osztozott a község határán. Ez az összes község 23,7%-a.70 Vécs már 1618-ban nemesi falu. 1647-ben és 1675-ben is kuriális faluként emlegetik, amelynek lakói nem az állami kapuadót fizetik, hanem az egytelkes nemesek vármegyei adóterhét, a taksát róják le. 1737- től azonban már jobbágyfalu.71 Gyöngyöshalmaj az 1635., 1647. és az 1675. évi összeírásokban nemes községként szerepelt. 1672-ben telekadótól mentes zsellérek és ku67 Kása László 2001. 135. 68 Szabó László 1989. II. 253. 69 Soós Imre 1975. 45. 70 Szabó László 1989. II. 250. 71 Soós Imre 1975. 509-511. 28
