Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
V. A KÖZBIRTOKOSSÁGOK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A HEVES MEGYEI FALVAK ÉLETÉBEN
1930-as években alakultak át legeltetési társulatokká és erdőbirtokos- ságokká. A volt úrbéresek közbirtokosságai mellett Heves megyében az 1870-es, 1940-es évek között történt közös erdő, legelő és szántóföld vásárlások hatására jöttek létre a paraszti társaságok, társ gazdaságok és birtokosságok, amelyek a volt úrbéresek gazdasági közösségeihez hasonló módon működtek. A megye északi tájain az 1945-ös földosztáskor szántó helyett juttatott erdő közös használatát az új erdőbirto- kosságok szabályozták. A Heves megyei paraszti közbirtokosságok vagy egy-egy falu ösz- szes legelő- és erdőtulajdonosát, használóját tömörítették vagy a korábbi rendi választóvonalak mentén elhatárolódva meghosszabbították és konzerválták a faluközösségen belül kialakult nemes-jobbágy-zsellér rétegződést, még akkor is, amikor ennek már tényleges vagyoni alapja alig volt. Az egykori úrbéresek és zsellérek a XX. század elejétől megalakuló elkülönült gazdasági közösségeik megnevezésében gyakori a telkes gazdák, volt úrbéres gazdák kifejezés, illetve a zsellér közbirtokosság, tehenes gazdák, nincstelenek legelőtársulata, gyalog társaság kifejezés. Ha egy faluban nem volt elkülönült társulata a zselléreknek, akkor is rendszerint külön tartották számon a jobbágy- és a zsellértelek után járó legelőjogot (földes és zsellér illetőség). Az elkülönülés mellett azonban az alkalmi vagy rendszeres együttműködésre is találunk példákat az egyes közbirtokosságok között. Ilyen, amikor közösen fogadnak csordást és kondást állataik mellé. A volt úrbéreseket tömörítő közbirtokosságok a legtöbb településen az erdő- és legelőhasználat együttes szervezésével fontos gazdasági funkciót töltöttek be. Fő feladatuk az volt, hogy kezeljék az osztatlan közös tulajdont képező erdőket és legelőket, szabályozzák a legelő- használatot, a legeltetés rendjét, gondoskodjanak a legelők és erdők állagának megőrzéséről és a közös erdő évenként kitermelhető fájának a tagok közötti elosztásáról. A közbirtokosság tagjai a közös erdőből és legelőből a birtokuk arányában járó illetőség, erdő- és legelőjog alapján részesedtek, s annak megfelelően hajthatták ki állataikat és vettek részt a legelőterület tisztításában, de ez alapján járultak hozzá a közös vagyon (legelő, istállók, apaállatok) gyarapításához és részesedtek a szétosztható közös jövedelmekből. A második világháború után alakult 217
