Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 8. A paraszti közbirtokosságok gazdálkodása

A felsőtárkányiak az 1920-as, ’30-as években több közgyűlésen foglalkoztak a nagypallagi dűlőben lévő 8 kát. hold föld haszonbérbe adásával. Az 1922. augusztus 23-án megtartott árverést az elnök és két kiküldött vezette. A négy jelentkező közül a holdanként 100 kg árpa és 50 kg zab kikiáltási árra a legtöbbet - 253 kg-ot - Barta József ígérte, így 6 évre ő vette bérbe a szántót. 1923 októberében azonban ismét elárverezték a földet, mert a haszonbérlő visszaadta a túl magas bérleti díj miatt. Az új árverésen a holdankénti 25 kg búza és 25 kg árpa kikiáltási árra Erdélyi Imre 105 kg-ot ajánlott, és a földet 6 évre bérbe vette. 1935-ben a haszonbért évi 1450 kg „tiszta szokvány minőségű búzában” állapítják meg. Bakondi lojzi Istvánnak adják bérbe azzal a kikötéssel, hogy a „haszonbér minden évben egy összegben, a cséplést követő 8 nap alatt, de legkésőbb minden év augusztus 15-én fizetendő a búza aznapi árán, vagy természetben a Gazdaközönség magtárába beszállítva” .492

A felsőtárkányi közbirtokosság rendelkezett egy magtárépülettel, amelyben egyrészt az apaállatok abraktakarmányát őrizték, másrészt az 1880-as évektől zab vetőmagtartalékot képeztek. Ebből a hitelképes birtokossági tagoknak vékánként 5 liter kamat mellett tavaszi vetőmag- kölcsönt nyújtottak. A gazdasági magtár készletéért a mindenkori elnök volt a felelős, választás után át is vette a készletet. 1922 januárjában 56 véka és 20 liter, 1925. január 1-jén 64 véka zab volt. A kölcsön vetőmag visszafizetése nem ment zökkenők nélkül, hiszen az 1937. január 31-i közgyűlésen Szakács Pál előadja, hogy a gondos kezelés mellett már 2-3 vagon terménynek kellene lenni, de a készlet inkább évről évre apad, nemhogy növekedne. Ezért a közgyűlés elhatározza, hogy az elnök minden év december 31-ig köteles a választmány előtt a terményről és kamatairól elszámolni. Az épület 1943-ban már gondozatlan javításra szórni, ezért úgy döntenek, hogy a magtárat és a takarmánykészletet átadják községi kezelésbe. Kikötik azonban, hogy a község a te- lekkönyvileg úgy is a nevén álló épületet javíttassa ki, és ott az apaállatok részére rekesszenek le egy megfelelő kamrát.

492 HML V-230/3. 1. 1935. augusztus 18-i közgyűlés.

203