Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje - b) Tenyészállatok tartása, gondozása
ben 6 mázsa búzának megfelelő pénzösszeget, 1946-ban pedig 6 mázsa búza fizetést kapott. Ugyanakkor a Csurgó kút oldali dűlőben 300 négyszögöl földet is kap a bikagondozásért. Noszvajon a falubeli bikaistállóban tartották a két bikát, de már 1939-ben felvetődött, hogy a legelőn nyári karámot építenek, mert a bikák használhatóságát nagyban csökkenti a napi ki- és behajtás, ami 12 km-es utat jelent. 1942-ben a Szitorokban lévő nyári bikaistálló rendbehozataláról határoztak, hogy az a bikák állandó tartózkodási helye legyen. A bikák takarmányszükségletének biztosítására az 1920-as években földet vásárolt a noszvaji társulat, amely árának 3/4-ed részét illetőség arányában kivetették a tagokra. Emellett a nem legeltethető területeket gyakran kaszáltatják le részibe a bikák számára, illetve vásárolják a szálas- és szemestakarmányt. 1939-ben panaszolják, hogy az apaállatok részére beszerzett takarmánynak nincsen alkalmas helye, s abból sok veszendőbe megy az eső miatt. Ezért az elnök javasolja, „hogy építtessék egy négy falábon álló csűr deszka vagy kátránypapír fedéllel, amely a négy oszlopon le- és feltolható lenne, úgy ha apadna is a takarmány, a fedél állandóan takarná” 1942-ben abrak takarmányos és kukoricaszárító építését határozzák el, amelyhez az építőanyag az erdőből és a kőbányából kerülhet ki. Az 1940-es években Noszvajon a bikák már nem jártak ki a csordával a legelőre, ezért felsőbb rendelkezés alapján gondozót kell fogadni 6 hónapra. 1944-ben a bére havonta 300 kg búza vagy annak a hivatalos ára, 90 pengő. Köteles az apaállatok gondozásán kívül a takarmány beszállításáról és a trágya kihordásáról is gondoskodni és minden olyan munkát végezni, ami az apaállatokkal kapcsolatos. A kanokat 1927-ben a csordás etette 8 pengőért. Az 1930-as években sok gond volt Noszvajon a kan tartásával, ezért több éven keresztül nyilvános árlejtésen adják ki a jelentkező gazdák részére a kanokat. 1931-ben az évi tartási díj nem lehet több 160 pengőnél, 1932-ben pedig egy kant fél évre 40 pengőért helyezték el Káló Miklós udvarán. 1939-től már egész éven át a kondás a kanok gazdája. 1941-ben szabá- 409 409 HML V-263/1. 1939. V. l.Abara típusú szénatartóról van szó. Vö: Paládi-Kovács Attila 1969. 79-101. 177
