Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje - b) Tenyészállatok tartása, gondozása

b) Tenyészállatok tartása, gondozása A falvak állatállományának szaporítása, az állattenyésztés érdeké­ben a legeltetési társulatok gondoskodtak az apaállatokról, a bikákról és kanokról. A közbirtokosság feladata volt a tenyészállatok beszerzé­se, elhelyezése, takarmányozása és térítés ellenében az állattartó gaz­dák állatai számára biztosították a pároztatás lehetőségét. A bikaistállók és a kanok elhelyezésére szolgáló disznóólak anyagáról és formájáról a közbirtokossági iratok nem szólnak, egyedül az ostorosi legeltetési társulat ingatlanai között említik 1931-ben a Szele ló' parton lé­vő pincét (bikaistálló és disznóól), ami a tufába vájt építmény volt.390 Felsőtárkányban a mai ABC áruház helyén volt a közbirtokosság tu­lajdonát képező bikaistálló, valamint az ól a kanoknak és a kecskebakok­nak. Itt rendszerint három bikát, három kant és két kecskebakot tartottak. A bikák az 1930-as évekig a legelőre jártak a csordával, és ott folyattak fel a tehenek. A tehéncsordával két, a borjúcsordával egy bika járt. A bor­júcsordához évente új (1,5-2 éves) bikát vásároltak, majd a régi átkerült a tehenekhez, ahol 2-3 évig használták. A közgyűléseken gyakran szerep­lő téma, hogy valamelyik bika használhatatlanná vált és újat kellett vásá­rolni. A vásárlás komoly anyagi megterhelést jelentett a közbirtokossá­gok számára, ezért kölcsön felvételére kényszerültek, vagy a bika árát a tagokra kivetve gyűjtötték össze. Felsőtárkányban 1922-ben úgy döntött a közgyűlés, hogy az akácost árverésen értékesítik, és az így befolyt ösz- szegből vásárolnak új bikát. Itt az 1930-as években többször Bajzát Vin­ce elnök vásárolta a bikákat. Ismerősöktől érdeklődött és megbízható gazdáktól szerezte be az apaállatot. Ha helyben nem akadt megfelelő, tá­volabbra is elutazott (Arló, Erdőtelek). Az 1920-as években még magyar fajta bikát tartottak, 1931-ben vettek először piros-tarkát.391 Poroszlón a XIX-XX. század fordulóján a Földes társaságnak 20-24 bikája is volt, a Gyalogoknak 10-12. A nagy kettős bikaól a jelenlegi piactéren állt.392 390 HML IV-414/17. 391 Petercsák Tivadar 1987a. 151-152. 392 Kovács Károly 1994. 146. 171

Next

/
Thumbnails
Contents