Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje
Felsőtárkányban két marhacsorda volt: egyikbe jártak a tehenek, másikba a borjak. Az 1920-as években még előfordult a kint háló gulya és a ménes. A tehencsordába 2-300 tehén, a borjúcsordába 150-160 egy-kétéves boíjú járt. A szarvasmarhák részére itt két legelő volt: az egyik az alsó járásban (Őrhegy), a másik a felsó' járásban (Akasztó bérc). Az egyik legelőre a tehén-, a másikra a borjúcsordát hajtották és naponta váltották a legelőt. A kecskék a kőbánya környékén legeltek. A kint háló lovakat a Széles lápába vagy a Hosszú rétre, illetve a Mézesmáira hajtották. A sertésnyáj a falusi erdőbe járt, tarlószabadulás után pedig a tarlókon legelt. Az 1930-as években a gazdaközönség az egri érseki uradalomtól bérelt sertéslegelőt a Várhegy nyugati oldalán. A 250 pengő bérleti díj fedezésére minden szám disznó után 3 pengő legelőbért szedtek a gazdáktól.341 Poroszlón a Földes társaság szarvasmarhái két csordában (alvégesi és felvégesi) és két gulyában legeltek. A csorda naponként hazajárt a faluba, a gulya azonban Szent György naptól - ha az idő engedte - Erzsébet napig kint volt.342 Egerfarmoson az Egerpataki birtokosság olyan kevés legelővel rendelkezett (48 kh 846 négyszögöl), hogy csak a szarvasmarha csorda járhatott rajta, és a kecskéket, juhokat, sertéseket kitiltották a legelőről.343 Nagyvisnyón 1932-ben külön szabályozták a tarló legeltetést, kimondva, hogy oda a gulya, csorda nem járhat és az elnök kötelessége a pásztorok szigorú ellenőrzése. Egyesek a maguk tarlóját szabadon használhatják, de csak kötélen, hogy a jószág másokéban kárt ne tehessen. Akik ez ellen vétenek, először 10 pengő bírságot fizetnek, másodszor a szolgabírói hivatalba lesznek bejelentve. Akik a község szélein laktak, felhívták a figyelmüket: a portájukat úgy kerítsék be, hogy sem malac, sem tyúk vagy liba onnan ki ne mehessen és a környéken lévő terményekben, kaszálókban kárt ne tehessen.344 Noszvajon 1933-ban a tavaszi rendes közgyűlés döntött a legeltetés 341 Petercsák Tivadar 1987a. 151. 342 Kovács Károly 1994. 146. 343 HMLIV-414/17. 344 HML V-276/b/l. 153
