Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 4. Paraszti társaságok, társgazdaságok, közösen vásárolt erd
szögöl volt, azonban 198 kát. holdat a közös birtokosok régebben felszántottak, és azt mint szántóföldet, illetve kaszálót használják.301 A Hordódi társaság 1887-ben alakult, s nevét a Hordód nevű 250 kát. holdnyi határrészről kapta, amelyet a poroszlói gazdák Mocsáry Györgytől megvásároltak. A területet 20 részvényre osztották (1000 négyszögöl volt egy részvény). A vásárláskor nagyrészt erdős rétet fokozatosan kiirtva kaszálóvá és szántófölddé alakítottak át. A Károlyi társasághoz hasonlóan itt is jelentős gyümölcsfa-telepítés folyt, főként almát és szilvát termesztettek. A Földváralja társaság az 1904-es földvásárlás során jött létre, amikor főleg szegényparasztok vásároltak meg 134 magyar holdnyi, zömmel kaszálóterületet holdanként 200 koronáért. A 30 részvényre osztott területen részvényenként 1 kát. hold volt a szántó, a többi kaszáló. A kaszálókat azonban hamarosan felszántották és a szántóföldi művelés vált jellemzővé rajta. A kis társaságnak az elnökön és gazdán kívül 6 bizottsági tagja volt és egy kerülője. 1905-ben Graefl Andor 136 magyar holdnyi területet adott el, a Császlódot. A 9 részvényre osztott birtok kezelésére alakult a Császlódi társaság, amelynek első vezetői Gál Pál és Oláh Imre gazdák voltak. Az eredetileg kaszálók egy részén szőlő- és gyümölcs-telepítéssel próbálkoztak, de a gyakori árvizek miatt végül ismét szénatermő rétként hasznosították. 1905-ben még egy jelentős birtokvásárlása volt a poroszlói parasztságnak. Ekkor adta el a Kassai püspökség a Csapó nevű határrészen fekvő 2 ezer magyar holdnyi birtokát, amelyet 100 részvényre osztottak úgy, hogy minden vásárlóra jusson a jó és gyengébb minőségű területekből. A megalakult Csapói társaság első elnöke Dienes Imre, első gazdája Gacsal Imre volt. Ez a társaság rendelkezett a legtöbb közös jövedelemmel. Nemcsak a közös kiadásokat, a kutak és a Kis-Tisza híd építését és ezek karbantartását, valamint a közösben maradt társasági terület adóját tudták kivetés nélkül fizetni, hanem alkalmanként osztalékot is fizettek a tagságnak. Jövedelmük származott a Holt-Tisza halá301 HML V-270/9/1. 133