Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 2. A volt úrbéresek közbirtokosságainak megalakulása

A Heves Megyei Levéltárban őrzött dokumentumok259 szerint az ismert legeltetési társulatok a következő időpontokban alkották meg alapszabályukat és legelőrendtartásukat: Dormándi birtokosság legeltetési társulata (1928. április 15.), Szentdomonkosi közbirtokosság legeltetési társulata (1929. április 15.), Egerfarmosi Egerpataki birtokosság legeltetési társulata 127 taggal (1929. április 13.), Szihalomi nyomásos birtokosság legeltetési társulata 309 taggal (1931. április 22.), Ostorosi telkes birtokosság legeltetési társulata 140 taggal (1931. május 16.), Szilvásvárnál telkes birtokosság legeltetési társulata és a Szilvásváradi kisbirtokosság legeltetési társulata (1931. október 19.), Nagyvisnyói közbirtokosság legeltetési társulata (1931. október 20.), Bélapátfalvai gazdaközönség legeltetési társulata 239 taggal (1932. október 24.), Novaji gazdaközönség legeltetési társulata 249 taggal (1933. március 23.), Andomaki volt úrbéres és zsellér birtokosság legeltetési társulata (1933. március 24.), Kistályai volt úrbéres és zsellér birtokosság legeltetési társulata 220 taggal (1933. március 24.).

A XIX. század végén és a XX. század elején megalakult birtokosságok, majd az 1920-as, ’30-as években létrejött legeltetési társulatok egy-egy faluban az egykori rendi választóvonalak mentén határolódhattak el egymástól. így azután akár egyazon településen belül is egymás mellett létezett a nemesek, az úrbéresek és a zsellérek egymáshoz hasonló elvek szerint, de elkülönülten szerveződő közbirtokossága.260

A bodonyiak már 1863-ban kérték az alispántól, hogy a legelő- és erdőilletményüket a volt úrbéres gazdáktól külön tagban mérjék ki.261 Az abasári legelő birtokosság 1898. október 2-án módosította a három évvel korábbi alapszabályát „ tekintettel arra, hogy a szervezkedési szabálynak jóváhagyása óta a telkesek és zsellérek közös osztatlan tulajdonát képezett legelő elkülöníttetett, ez okból úgy a telkesek, mint a zsellérek ügyeiket külön gazdasági tanács által kívánván intézni”. Az alispán 1899. január 24-én jóvá is hagyta a szervezési szabályrendeletet. A volt úrbéres telkes gazdák 1905-ben, a zsellérek pedig 1907-ben

259 HML IV-414/17.

260 Szilágyi Miklós 2000. 564. Vő: Szabó László 1989. 294-295.

261 HML VII-1/a 48.

117