Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 10. A nemesi közbirtokosságok megszűnése, illetve átalakulása
47. Özv. Czekmány Ferencné 77 22 48. Sőregi Antal 23 57 49. Hamar Béla 44 60 50. Széplaky Györgyné 44 48 51. Várkonyi Lászlóné 44 48 52. Borhy Kálmán 126 72 53. Özv. Boross Gábomé 23 57 54. Özv. Márton Alajosné 79 07 55. Özv. Gyürky Imréné 263 83 56. Várkonyi Sándor 110 75 A törvény szerint a kártalanítási tőke kifizetésére csak az 1892. év végén került sor.228 A korcsmáltatási jog megváltása után még mindig a közbirtokosság tulajdonában maradt a kocsmaépület, amelynek 1-3 évi bérbeadásáról vagy eladásáról tárgyaltak 1889 novemberében. „ Tekintettel arra, hogy a korcsma épületnek haszonbérbe adás általi hasznosítása a közbirtokosságnak a csekély bérösszeg szétosztása által felesleges idő mulasztást okozna, másrészről az épületek jó karban tartása ... tetemes költségbe kerülne, ugyanazért egyhangú határozattal kimondja a közbirtokosság, hogy azt már most örökáron eladja ” a jelenlévő volt bérlőnek, Lövy Lajosnak 2500 forintért. November 30-án az igazgató meg is kötötte az adásvételi szerződést.229 10. A nemesi közbirtokosságok megszűnése, illetve átalakulása A fenti Heves megyei közbirtokosságok a feudális tulajdonviszonyok 1848-ban történt megszűnése után is fennmaradtak, és néhány településen a XX. század elejéig jórészt a korábbi keretek között működtek. 228 HML V-207/4. 221-249. 229 HML V-207/4. 237-239. 106