Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
I. A FALUSI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGEK TÖRTÉNETI KÉRDÉSEI ÉS TÖRVÉNYI KERETEI
lett13 Kállay István, Paládi-Kovács Attila és Kosa László foglalta össze a témakör eredményeit.14 Az utóbbi években Hudi József több tanulmányban tárgyalta a nemesi községek és a közbirtokosságok történeti kérdéseit.15 Először az 1807. évi XXI. törvénycikk ingatta meg a nemesi közbirtokosságok helyzetét, mert megengedte, hogy kérjék a közös erdők felosztását. A felbomlás folyamatát az 1836. évi XII. törvénycikk azzal indította el, hogy lehetővé tette a közös haszonvételek birtokarányos felosztását. Elsősorban az elszegényedés miatt egyre többen éltek ezzel és eladván részüket, majd a regálék maradványainak az eltűnésével a XIX. század végére a nemesi közbirtokosságok jórészt felszámolódtak. Az erdő és legelő azonban a legtöbb helyen továbbra is közös tulajdonban maradt, és a polgári korszakban hozott törvények nyomán megalakult vagyonközösségek keretei között működtek akár a XX. század közepéig.16 A nemesi közbirtokosság és közigazgatás egyik regionális változatának tekinthető a rendtartó székely falu, amelynek a falutörvényeit Imreh István munkássága révén ismerjük.17 18 A közös birtoklás sokkal korábbi, és nem a faluszervezethez, hanem annál átfogóbb, több községet felölelő territoriális egységéhez tartoztak a havasnak nevezett magashegyi kaszálók, legelők és erdők. Ezek közül legnevezetesebb Aranyosszék hatalmas székely erdője. Tagányi Károly oklevéltárában példákat közöl arra, hogy több falu élt erdőközösségben egymással: így a csíki hét község havasa, a háromszéki kilenc falu erdeje, az udvarhelyszéki tizenhét falu havasa.1* A XVIII. századtól az erdő piaci érté13 Csiba Lajos 1958. 311-337.; Kiss Ákos 1977. 219-232.; Degré Alajos 1977. 55-71.; Jablonkay Géza 1968. 180-203.; Maksay Ferenc 1973. 13-38., 245-300.; Weltmann Imre 1981. 61—85.; Petercsák Tivadar 1998. 263-283; 1999a. 311-338.; 1999b. 144-152. 14 Kállay István 1983. 101-147.; Paládi-Kovács Attila 2000. 138-172.; Kása László 2001. 15 Hudi József 1991. 56-61, 96-101; 1994-1995. 7-34; 1999. 16 Kása László 2001. 151-152. 17 Imreh István 1973., 1983. 18 Tagányi Károly 1896-1908.1. V.; Vő: Petercsák Tivadar 2001a. 211. 9
