Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
DOMOKOS GYÖRGY: A kassai királyi hadszertár 1571. évi bevétel-kiadási jegyzőkönyve
gálta. Hogy e készletekkel takarékosan bántak, mutatja, hogy a gyakorlásnál ellőtt lövedékek visszaszolgáltatásakor darabonként 2 dénárt fizettek.86 Már a kassai inventáriumokból is kiderült, hogy a hadszertárban jelentős számban készítettek tüzes szerszámokat. Jelen jegyzék is ezt támasztja alá, hiszen az említett nyersanyagok mellett több mint ezer, a bombákba és gránátokba való, kiegészítő töltetként működő, fémből készült, ún. „Schlag”-ot szereztek be Jörg Stagger kassai lakatostól.87 Végül, de nem utolsó sorban foglalkozni kell a szállítás kérdésével. Kassa, mint Felső-Magyarország központja, számos út találkozási pontjában helyezkedett el. A várost három irányból körülölelő hegyekben azonban nem minden út felelt nagyobb terhek szállítására. Erre nyilván a folyóvölgyek voltak a legalkalmasabbak. A nehézkes szárazföldi szállítás helyett azonban sok esetben a vízi utat választották. A jegyzékben megemlített mesterek olykor meglehetősen távol laktak Kassától. A források alapján azonban nem mindig lehet eldönteni, hogy a hadszertár messziről szállíttatta az adott árut, vagy a Kassára érkező mesterektől helyben vásárolták meg azt. Mindenesetre a kb. 80 km-re levő Bártfán lakó Merthen Khollertől csupán bőr vizesvödröket vettek, míg a kassai mesterektől lőport, salétromot, vasárukat hatalmas mennyiségben. Néhányszor azonban a megvásárolt tételek után külön is feltüntették a szállítás költségét. Öt ilyen eset fordul elő a jegyzékben. A „Topisch”-ban (Dobsina?) lakó Jeron- imus Eckharttól négyszer vettek összesen 61 mázsa 30 font vasárut és 3400 szakállasgolyót, melynek szállításáért 15 forint 56 dénárt fizettek.88 Érdekes a krompachi Jacob Mathiasch (Jakab Mátyás?) esete, akitől összesen tizenhét- szer vásároltak sok mázsányi vasárut és szerszámok százait, mégis csak egy alkalommal számoltak külön szállítási költséget.89 A vízi szállítás természetesen a város mellett folyó Hemádon valósult meg, s jelen forrás adatai alapján a Kassától északra és északnyugatra fekvő erdőségekben kivágott fa leúsztatására korlátozódott. A favágás főként a „hamstorf ’ (Hannsdorf, Janocz), „sandmargreten” (Margeczan, Margitfalva), „Jägelsdorf” (Jekelsdorf, Jekelfalva), „Volkhmair” (Folkmár) és (Kassa)Hámor környéki erdőkben történt.90 Mellettük említik a jelenleg még 86 föl. 624. 87 „eisren schlag Zum feuer Werh”. föl. 619., továbbá föl. 612., 624., 633., 634., 635., 637., 639., 642. A “Schlag” mibenlétére 1.: Domokos György, 1997. 708. o. 228. sz. jegyzetét. 88 föl. 604., 608., 614., 621. Az áru összsúlya (a szakállasgolyókat 4 latjával számolva) 64 mázsa 95 font, tehát a hadszertár mázsánként 24 dénárt fizetett a szállításért. Ha a „Topisch” feloldása Dobsinaként helyes, akkor a mondott súlyt kb. 90-100 km távolságról juttatták el Kassára (több útvonal is lehetséges). 89 föl. 634. 90 föl. 600., 602., 603., 609., 616., 623., 624., 637., 639., 641., 650., 651. A nevek azonosítására 1. a jegyzetet. 81
