Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

DOMOKOS GYÖRGY: A kassai királyi hadszertár 1571. évi bevétel-kiadási jegyzőkönyve

Az egyszerűbb feladatok elvégzésére sok napszámost és parasztot alkal­maztak. Elsősorban az építkezéseknél segédkeztek, a mesterek keze alá dol­goztak, továbbá anyagot szállítottak és rakodtak. így például az épületekben a padlózatot egyengették, falat bontottak, fát vágtak, árkot ástak, földet hord­tak a töltésekhez, eltakarították a havat, a szemetet. Az év folyamán 1289 nap­szám után fizettek nekik, összesen 114 forint 56 dénárt. A napszám május ele­je és szeptember vége között 10, egyébként 8 dénár volt. Az 1571-ben végzett építkezések is jelentős összegeket emésztettek fel, nemcsak munkadíjban, hanem anyagban, szerszámban és szállításban is. A bejegyzésekből elég pontosan nyomon követhető, hogy hol, miből és mit épí­tettek, s némi képet kapunk az épületek szerkezetéről is. A munkálatok alapvetően négy épületre terjedtek ki: magára a hadszertárra, az öntőházra, a vashámorra és a lőporgyártó házára. A jegyzékből egyértelműen kiderül, hogy a hadszertár épülete, a tulajdonképpe­ni ,Zeughauß' 1571-ben még korántsem készült el. Egyrészt folyt még a padoza­tok elkészítése, amelyhez március folyamán nem kevesebb, mint 133 fuvar homo­kot, majd pedig száznál több vastag deszkát szállítottak oda.40 Ezt követően abla­kokat és azokba rácsozatot építettek be, amelyhez többek között 14 000 téglát és majd 15 mázsányi, már kész rácsot vásároltak.41 Az ablakokra vonatkozó bejegy­zésekből megtudhatjuk, hogy a hadszertár épülete háromszintes volt, és az előbb felsorolt építőanyag-mennyiségek arra engednek következtetni, hogy tekintélyes méretekkel rendelkezett.42 A kőműveseknek adott megbízásokból kiderül, hogy a hadszertár építésekor hibák történtek. így pl. két pillért, amely nem bírta el a födém súlyát, el kellett bontani és újra kellett falazni.43 Feltehető, hogy szintén statikai okok miatt, talán a födémek megtámasztása végett kellett ez utóbbiakba száznál is több helyen lyukakat tömi, s azokba gerendákat építeni.44 partján, délre, kb. 140 km-re fekvő Felső-Dobsza neve is. A nevek azonosítására 1.: Hadtörténelmi Térképtár, I. katonai felmérés, Coll. XXI. Sect. 5-7., Coll. XXII. Sect. 6-8., Coll. XXIII. Sect. 6-8. Lexicon Universorum Regni Hungáriáé Locorum Populosorum ... s.l., 1773.; Magyarország kézi atlasza. Tervezte Gönczy Pál. Szövegét írta: Thirring Gusztáv. Budapest, 189?. 40 „... sanndt Zu Notdurfftenn deß estrich in Zeughauß auf dem Obern Poden Zuschlägen Zufum ...”. fol. 609. ill. 610., 615., 617. 41 fol. 602., 604., 613., 623., 625. 42 „.... dem Jörgen schlögl mauer Zu Cascha vonn Zwelf fensstern in Zeughauß auf dem Mitlern vnnd Obern Poden durh die dikhe mauer ZuPrehen vnnd gätter darein Zuuersezen Von Jeden fensster me geben 2 fh Thuet Vier vnnd Zwainzig Taller”, fol. 634. 43 „.... dem Jörg schlögl mauer Zu Cascha Vonn Zwayen Pheillem in Zeughauß so Vonn der schwer deß esstrich Zerkhloben abzutraggen vnnd wider auf Zumauem bezallt 3 taller”, fol. 628. 44 „... ainhundert vnd etlih löher so er [ti. a kőműves] in denn Zeughauß Zu Paiden Pöden Prohen vnnd die Traim dareinn Vermauert...”. fol. 614. A hadszertárak építésének komoly szakirodalma volt a 16-17. században. Ennek egyik klasszikus példája Fronsperger, 74

Next

/
Thumbnails
Contents