Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében

változásról egy érdekes uralkodói utasításból értesülhetünk. II. Miksa értesí­tette a Magyar Kamarát, hogy korábbi parancsát, miszerint április elsejétó'l a murányi katonáknak egy kenyérért és egy pint sörért egy-egy krajcárt, illetve a marhahúsért a már említett módon kell fizetni, a katonák kérésére vissza­vonta. Az április 1-től július 28-ig terjedő időszak elszámolásában a régi árak­nak kellett érvényesülni, de ezt követően az eredeti parancs szerint mérték ki az élelmet. Valószínűleg azonban a katonák továbbra is tiltakoztak, így csak a marhahúsra vonatkozó utasítás maradt érvényben. Herberstein provizor és kapitány, provizori utasításában (1584),65 a követ­kezőket találjuk (26. és 27. pont): mivel az élelmet magas áron szerzik be, de olcsón értékesítik, ezért a két font súlyú kenyeret, amelyet korábban egy dé­nárért adták, ezt követően egy krajcárért kellett felszámolni, miként egy pint sört is, amit szintén egy krajcárért kellett adniuk. Az eredetileg már 1574-ben tervezett emelés így csak 1584-től lépett érvénybe. Mivel 60 krajcár értéke 80 magyar dénárnak felelt meg, ez mintegy 33 %-os áremelkedést jelentett. A marhahús kiméréséről az utasításban meghagyták, hogy ennek megváltoztatá­sáról a Haditanáccsal kezdjen tárgyalást. Az 1590-es év húselszámolásából újabb áremelésről értesülünk.66 Szám­szerűleg a marhahús fontját ugyanannyiért mérték, de leszűkítették azt az idő­szakot, amikor 1,5 dénárt számítottak fel érte: csak július 1-től szeptember 30- ig (=92 nap) tartott ez a katonák számára kedvező időszak. Ráadásul erre az időszakra esett a legalacsonyabb számú vágás, havonta 7,6 darab, az előtte lé­vő időszakban havonta majdnem tizet, azt követően pedig 13,6 darabot vág­tak. Feltűnő, hogy az árszabások változását kapitányi, provizori személycserék alkalmával hajtották végre. Ennek két okát látom: egyrészt az új személy na­gyobb határozottsága hozzásegíthette a kamarát, hogy meggyőzze a katonákat az élelmiszer drágulásáról, másrészt Maskó és Herberstein kapitányok talán új embereket is hoztak, akik mivel nem élvezték a korábbi kedvező élelemada­gok előnyeit, alacsonyabb javadalmazással is megelégedtek. A változások mértéke általában nem túl nagy, és sohasem terjed ki egyszerre valamennyi élelemre. Amikor ezt 1574-ben mégis megpróbálták, akkor a szándék a kato­nák ellenállásán megbukott. A változásokra az is jellemző, hogy azt „bújtat­ni” igyekeztek. Az 1558-as változás után is egy dénár volt a kenyér, csak más­fél fonttal könnyebb lett. Az időszakok szerint eltérő értékű marhahús ársza­bás, idővel szintén a katonák hátrányára változott. Az 1550-től 1584-ig (1590) terjedő időszak árszabásainak változásai azt mutatják, hogy a központi szervek (Magyar Kamara, Haditanács) mindig fi­gyelemmel kísérték a vár élelemgazdálkodását és élelemfogyasztását. A limi­65 MOL E 136 Diversae instructiones. 5. köt. (Filmtár 3959. tekercs.) 66 MOLMKAE 159 (9670. tekercs), 1590. 13/a füzet. 259

Next

/
Thumbnails
Contents