Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében
hoz” nem jutó végvári katonák kitartása is. A birodalmat a pénzügyi összeomlástól elsősorban mégsem az utóbbi alkalmi segélyek, hanem a hiányok fedezésére főként német és olasz bankároktól, kereskedőcégektől, nagyvállalkozóktól, tehetősebb birodalmi és örökös tartományi városoktól, valamint főúri famíliáktól (beleértve egy-egy tehetősebb gazdálkodó magyar arisztokrata családot is) felvett hitelek mentették meg.86 Bár ezek tényleges jelentőségét ez ideig még nem tárta fel kellőképpen sem a nemzetközi, sem a hazai a gazdaság-történetírás, szerepük kétségtelenül alapvető és idővel egyre és egyre jelentősebb volt.87 A török háborúk és a törökellenes határvédelmi rendszer kiépítése és ellátása az eddig feltárt politikai, társadalmi és gazdasági következmények88 mellett tehát pénzügyi téren is alapvető hatást gyakorolt az Osztrák Ház által irányított Duna-menti Habsburg Birodalom fejlődésére. Bár a kutatások jelenlegi állásánál még messze vagyunk a végső következtetések levonásától, a fentiek ismeretében biztosan nem tévedünk abban, hogy Közép-Európa gazdasági fejlődésének összességében jóval kevesebbet kedvezett, mint amennyit ártott az oszmán hódítás. A török háborúkra és a magyarországi védelmi rendszerre fordított hatalmas összegek persze egyáltalán nem tekinthetők feleslegesen kidobottnak, hiszen ezek biztosították a birodalom és benne Magyarország megmaradását, egy háborúktól kevésbé sújtott időszakban ugyanakkor ezek bizonyosan más, a régió egész fejlődését sokkal inkább elősegítő célokra lettek volna fordíthatók. Mindez különösen igaz annak ismeretében, hogy az ún. pápai építési segéllyel (päpstliches Baugeld) támogatta több magyarországi vár erődítésének költségeit. Ezen pénzösszegeket szintén a magyarországi hadi fizetőmester kezelte, lásd például Egidius Gattermair fizetőmesternek a pápai építési segélyekről készített elszámolásait az 1580-as évekből. HKA Wien, Reichsakten, Fasz. 112., föl. 157-165., föl. 168-172. és föl. 244-250. 86 Ezek jelentős szerepéről a különböző kamarák adóskönyvei (libri debitorum) és számadásai mellett a már idézett 1570. évi hadi fizetőmesteri számadáskönyv (lásd a 74. jegyzetet) is kiválóan tanúskodik. Vö. még a győri főkapitányság finanszírozásához nyújtott hitelekre: F. Perli i. m. passim és H. Herold i. m. 177. 87 Az eddigi kutatási eredmények átfogó összegzése és a téma feldolgozásának szorgalmazása: Othmar Pickl: Universales Kaisertum und Hoffinanz: Die Kreditoren der Habsburger von Maximilian I. bis Leopold I. In: Forschungen zur Landes- und Kirchengeschichte: Festschrift Helmut J. Mezler-Angelberg zum 65. Geburtstag. Hrsg.: Herwig Ebner et alii. Graz, 1988. 381-383. és 386-387. 88 A jelentős irodalomból lásd mindenekelőtt Die Wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hrsg.: Othmar Pickl. Graz, 1971. (= Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte, Bd. 1.); Karl Vocelka-, Die inneren Auswirkungen der Auseinandersetzung Österreichs mit den Osmanen. In: SoF 38 (1977) 13-34.; W. Schulze: Reich und Türkengefahr i. m.; Die Türken - und was von ihnen blieb. Red.: Christine Wessely. Wien, 1978. és Die Türken vor Wien: Europa und die Entscheidung an der Donau 1683. Hrsg.: Robert Waissenberger. Salzburg-Wien, 1982. különösen 251-331. 215
