Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében

7. A zsoldfizető apparátus

A végvári katonák rendkívül sokféle jövedelemből történő fizetése - elsősorban a pénz, a posztó szállítása, a zsoldosztás és az elszámolás miatt - hatékonyan csak egy sokrétű apparátussal volt biztosítható. Az egységes pénzügyigazgatási törekvések ellenére e téren a túlzott központosítás tehát nem volt célszerű, hiszen a fő törekvés éppen az volt, hogy a befolyt uralkodói jövedelmek és rendi segélyek mielőbb eljussanak a végekre. A 16. század második felére ezért egy meglehetősen tagolt és a fenti fizetési rendszerhez teljességgel igazodó apparátus jött létre. Bár a különféle hadi fizetőmesteri tisztségeket betöltő személyekről ez ideig még csak igen szerény infonnációkkal rendelkezünk,70 újabb kutatásaink alapján mégis érdemes a zsoldfizető apparátust vázlatosan ismertetnünk.

Az új apparátus alapjainak kialakulása az 1530-as években, tehát - más tisztségekkel (pl. főélésmester vagy főerődítési biztos) ellentétben - már jóval a Haditanács alapítása előtt megkezdődött. Ennek az volt az oka, hogy a Ferdinánd király által Magyarországra vagy a krajnai rendek által a horvát végekre - eleinte ugyan még csak alkalmilag - küldött szép számú katonaság fizetésének lebonyolítása is már önálló tisztségviselőt kívánt. Az 1530-as években Wolfgang Puchler például a magyar területeken, míg Hans Peigerzhaimer a horvát végeken bukkant fel hol tábori (

Feldzahlmeister), hol hadi fizetőmesteri (.Kriegszahlmeister) titulussal.71 Az 1550-es évektől a végvárrendszer kiformálódásával és a Magyarországgal szomszédos tartományoknak a finanszírozásba való végleges bekapcsolódásával a végvári katonaság létszámának, felszerelésének, ruházatának a mustrák során való ellenőrzése, valamint fizetésének nyilvántartása és lebonyolítása egyre komolyabb feladattá vált. Míg az előbbi feladatkör ellátására létrejöttek a különféle mustramesteri (.Mustermeister) tisztségek, az utóbbira fokozatosan újabb és újabb hadi fizetőmesteri posztok születtek. A hadügyi adminisztráció fejlődésével pedig e tisztségviselők feladatait az 1560-as évektől már részletesen kidolgozott és megszilárduló szövegű utasítások szabályozták. Ez a korábbi évtizedekhez képest minőségi változást jelentett.

70 Kiváló kivételt jelent: Helfried Valenlinilsch: Der innerösterreichische Hofkammerpräsident Hans Khisl von Kaltenbrunn (ca. 1530-1593): Ein frühkapitalistischer Unternehmer zwischen protestantischen Ständen und katholischem Landesfürsten. In: Forschungen zur Geschichte des Alpen-Adria-Raumes: Festgabe für em.o.Univ.-Prof. Dr. Othmar Pickl zum 70. Geburtstag. Hrsg.: Herwig Ebner-Paul W. Rolh-Ingeborg Wiesflecker-Friedhuber. Graz, 1997. (= Schriftenreihe des Instituts für Geschichte der Karl-Franzens-Universität Graz, Bd. 9)403-431.

71 1533. máj.: Puchler „Kriegßzalmaister” HKA Wien, HK Prot., Bd. 182., Exp. p. 95., 1536. aug.: „Veldzallmaister” Uo. Bd. 185., Exp. fol. 70.; 1534. ápr. 6.: Peigerzhaimer „Euer Majestät Zallmaister” HKA Wien, Familienakten, D-T 138., fol. 18. és 1540. jan. 2.: „Kriegszallmaister” HKA Wien, Instruktionen, Nr. 45.

210