Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében
csak töredékesen rendelkezünk, I. Ferdinánd és II. Miksa császár az osztrák örökös tartományokból, a Cseh Korona országaiból és Magyarországról - tehát pusztán a birodalmi rendek töröksegélyét nem számítva - az 1560-1570- es években kb. 1,6-2 000 000 rajnai forintnyi jövedelemre számíthatott.37 Ugyanezt támasztja alá a befolyásos titkos tanácsos, Leonhard von Harrach (1514—1590)38 egy eddig publikálatlan, valószínűleg 1577-ben kelt kimutatása,39 amely a birodalmi töröksegéllyel együtt alig több mint 2 millió forintban határozta meg az éves összbevételeket. A Habsburg Birodalom bevételeinek (kb. 2 000 000) és a magyar-horvát határvédelem évente szükségesnek vélt összköltségeinek (kb. 1,7-2 100 000) összehasonlítása már-már megdöbbentő eredményt hoz. Közép-Európa országai és tartományai az uralkodói jövedelmekből és a rendek által megszavazott adókból összességükben sem lehettek képesek a törökellenes határvédelem rendszeres finanszírozására! Ugyanezen jövedelmekből kellett ugyanis fedezni az udvartartás, a különböző központi hivatalok és a diplomácia évente együttesen ugyancsak sok százezer rajnai forintot kitevő költségeit, hogy csak a legfontosabb további kiadási tételeket említsük. A fennmaradt kiadási kimutatások és tervezetek (Kriegsstaat) egy része ennek ellenére - természetesen pusztán látszólag - valamiféle problémamentes pénzügyi egyensúlyt jelez, ami e források körültekintő használatára int. A már többször idézett 1572. évi kimutatás például a kiadások oldalán összesen 1 385 965 r.f. 39 kr.-t tüntet fel (zsold: 1 220 761 r.f. 39 kr., az egyéb hadikiadások: 165 204 r.f.), de ugyanennyit jelez a bevételek oldalán is, nevezetesen a birodalmi segélyből, a magyar, osztrák, cseh, morva és sziléziai rendek adóiból, Stájerországnak, Karintiának és Krajnának a horvát-szlavón végekre megajánlott segélyeiből, az alsó-ausztriai rendeknek a győri végvidékre jóváhagyott éves támogatásából, valamint egyéb különféle magyarországi jövedelmekből. Csakhogy mindez nem más, mint a kor számadási gyakorlatának teljesen megfelelő „pénzügyi kalkuláció”, amely - miként már jeleztük — nem számolt az egyéb hadikiadások egy jelentős részével, azaz pusztán azt vizsgálta, hogy egy adott kiadási összeget milyen bevételekből lehet fedezni. Egy krajcárt sem tervezett például sem Magyar-, sem Horvátországon várerődítés37 Alfons Huber. Studien über die finanziellen Verhältnisse Österreichs unter Ferdinand I. In: MIÖG Erg.-Bd. 4 (1893) 188-223. és Maximilian Lanzinner. Friedensicherung und politische Einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian II. (1564-1576). Göttingen, 1993. (= Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Bd. 45.) 178-179. 38 Michael Höherer: Leonhard (IV.) von Harrach: Amtsträger zwischen Hof und Land. Freiburg, 1998-1999. (= Inaug.-Diss.) 39 Leonhard von Harrach saját kézzel írott jegyzéke a különféle bevételekről és kiadásokról, AVA Wien, GHFA, Leonhard IV., Biographica, ohne Datum. 200
