Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében
4. Az egyéb hadikiadások A bécsi pénz- és hadügyigazgatásnak a hatalmas összegekre rúgó zsold mellett - a Haditanács feladatainak megfelelően - tekintélyes egyéb katonai kiadásokkal is számolnia kellett. Ezek közé mindenekelőtt a várerődítések, a hadianyag- és élelemellátás, valamint az egyre terebélyesedő hadügyi adminisztráció, a Komáromban és Győrben állomásozó hadiflotta, a hírszerzés és a hadiposta költségei tartoztak. Mivel azonban az oszmánok elleni védelem mellett a velük folytatott diplomácia irányítása is fokozatosan a bécsi hadvezetés feladatává vált, ezért az 1547. évi drinápolyi békekötés után Konstantinápolyban létrejött császári állandó követség költségeit és a Portának ettől kezdve egészen 1606-ig évente fizetett ún. „tisztességes ajándékot“ (Ehrengeschenk, türkische Verehrung, honorarium munus), valójában török adót (30 000 aranyforint)26 is az egyéb katonai kiadások között tartották számon. Ez a helyzet egyébként külügyek terén a Habsburg Birodalomban különleges kivételt jelentett, hiszen ezeket - egyedül a keleti diplomácia kivételével - az uralkodó legfőbb tanácsadó testületé, a Titkos Tanács ( Geheimrat) irányította. Az egyéb katonai kiadásokra vonatkozóan ez ideig jóval kevesebb feltárt és pusztán töredékes adatokkal rendelkezünk. Ez több dologgal magyarázható. Egyrészt a viszonylag könnyen megállapítható zsoldösszegekkel ellentétben a várerődítések, valamint a hadianyag- és élelemellátás költségei akár évente és országrészenként is jelentősen ingadozhattak, attól függően például, hogy mikor vált szükségessé egy-egy nagyobb erődítmény (pl. Komárom, Győr, Szat- már, Érsekújvár, Károlyváros stb.) megerődítése vagy újonnan történő felépítése, vagy egy újonnan szervezett főkapitányság várainak lőfegyverekkel való felszerelése. Másrészt mivel az erődítési munkákat és az élelemellátást nem kis részben a végváruradalmak,27 valamint a frontvonalhoz közeli főnemesi nagybirtokok lakosságának ingyenmunkájával (gratuitus labor) és élelemszállításával biztosították, ezek nagyságát már a korban is lehetetlen volt pontosan meghatározni. Kétségtelen és elvitathatatlan azonban, hogy mindezek évente hatalmas összegekre, akár néhány százezer rajnai forintra is rúghattak. Végül az egyéb hadikiadások a végvárrendszer kiépítésének következtében egyre terebélyesedő hadügyi adminisztráció (hadi fizetőmester, főmust26 Emst Dieter Pet rit sch: Der habsburgisch-osmanische Friedensvertrag des Jahres 1547. MIÖG 38 (1985) 49-80. és Uö.\ Tribut oder Ehrengeschenk? Ein Beitrag zu den habsbur- gisch-osmanischen Beziehungen in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Archiv und Forschung: Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv in seiner Bedeutung für die Geschichte Österreichs und Europas. Hrsg.: Elisabeth Springer-Leopold Kammerhofer. Wien-München, 1993. (= Wiener Beiträge zur Geschichte der Neuzeit, Bd. 20.) 49-58. 27 Ezekre lásd Kenyeres István e kötetbeli tanulmányát. 195
