Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében
Az új határvédelmi rendszer a bécsi hadvezetés irányításával aló. században három nagyobb fázisban épült ki.5 Az első periódus, a mohácsi vereség utáni három évtized (1526—1556) az improvizációk és kényszerintézkedések korszaka volt. I. Ferdinánd király politikai és hadvezetése ekkor még sem elégséges magyarországi helyismerettel, sem megfelelő hadügyi apparátussal, de elegendő katonai és pénzügyi erőforrással sem rendelkezett, a Habsburg Birodalom központja ugyanis még nem Bécs, hanem a távoli spanyolországi Toledo volt. V. Károly császár számára a magyarországi hadszíntér a Mediterráneum és Itália mögött csak harmadik frontvonalnak számított, jóllehet az 1530-as években az előbbi megnyitása az oszmánok jelentős erőinek lekötésével időlegesen hozott néhány békésebb esztendőt Magyarországra. Az új határvédelem megszervezését emellett hátráltatta a két magyar király, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János (1526-1540), majd fia János Zsigmond (1540-1571) között zajló állandó hadakozás is, amely hosszabb időre polgárháborús állapotokat teremtett. A kényszerintézkedésekből ennek ellenére az 1550-es évek közepére fokozatosan formálódott ki egy már egységesnek nevezhető törökellenes védelmi koncepció. Ennek megvalósítása - mindenekelőtt a magyar és osztrák rendekkel együttműködésben - a második nagyobb periódusban (1556-1577) az 1556 őszén alapított Udvari Haditanácsra (Wiener Hofkriegsrat) várt. A feladat mind katonai, mind pénzügyi szempontból óriási kihívás volt; többek között annak köszönhetően, hogy a hadügy időközben olyan jelentős fejlődésnek indult, amely több lépcsőfok után a 17. század második felében végül az állandó hadseregek, majd a modern hadügyigazgatás létrejöttéhez vezetett, és amelyet az európai történetírás néhány évtizede már hadügyi forradalomként emleget.6 Mivel a folyamat nem kerülte el az Oszmán Birodalmat és a magyar 5 Az újabb kutatási eredményekre lásd Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) In: Történelmi Szemle [a továbbiakban TSz] 38 (1996) 2-3. sz. 173-205. és Uő.: A török elleni védelmi rendszer kiépítése és fejlődése Magyarországon a 16-17. században. In: Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország, 1526-1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. 2001. március 8. - május 1. Katalógus. Szerk.: Fazekas István - Ujváry Gábor. Bp.-Wien, 2001. 37-41. 6 Michael Roberts: The Military Revolution, 1560-1660. Belfast, 1955.; Geoffrey Parker: The Military Revolution: Military Innovation and the Rise of the West, 1500-180Ó. Cambridge, 1988.; Jeremy Black: A Military Revolution? Military Change and European Society, 1550-1800. Macmillan, 1991.; Brian M. Downing: The Military Revolution and Political Change: Origins of Democracy and Autocracy in Early Modern Europe. Princeton-New Jersey, 1992.; The Military Revolution Debate: Readings on the Military Transformation of Early Modern Europe. Ed.: Clifford J. Rogers. Boulder-San Francisco-Oxford, 1995. és David Eltis: The Military Revolution in Sixteenth-Century Europe. New York, 1995. 2. A határvédelmi rendszer kiépítése: a végvárak és a végvári katonaság számának növekedése 186
