Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
Az 1576. évi végvárjegyzék szerint Eger várának engedélyezett létszáma: 350 német gyalogos (landsknecht), 12 német lovas (tiszt), havi zsoldjuk: 2235 rénes Ft, mellettük 201 magyar huszár és 600 magyar gyalogos szerepel havi 3790 rénes Ft zsolddal. Összesen tehát 1163 fő, havi zsoldjuk összesen 6025 rénes Ft-ot, éves zsoldjuk pedig 72 300 rénes Ft-ot tett ki.54 Az 1582. évi jegyzékben 300 landsknecht mellett 50 duplazsoldos német gyalogos, 220 lövész (haggenschüczen), a kapitány 25 lovasával együtt összesen 50 német vértes lovas szerepel, akinek a havi zsoldjuk 2674 rénes Ft 40 kr. volt. Az építkezési személyzethez 18 fő tartozott, havi 194 rénes Ft zsolddal. A magyar katonai kontingens: 500 magyar huszár 3026 rénes Ft 31 kr és 200 magyar gyalogos 570 rénes Ft zsolddal. Összesen: 1338 fő, havi 6464 rénes Ft 71 kr, évi 77 578 rénes Ft 65 kr zsoldköltséggel.55 A Pálffy Géza által közölt végvár-jegyzékben szereplő adatok igen közel állnak a Rueber-féle tervezetben szereplő adatokhoz. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a végváijegyzékek az engedélyezett létszámkeret (Kriegstaat) adatait közük és a Rueber-féle tervezet is a Kriegstaat-okban meghatározott létszámokkal számolt, azonban ezeket a kerteket szinte soha nem töltötték fel teljesen. Az 1576. éviben csupán a német és magyar lovasok és gyalogosok szerepelnek, tehát a kapitányi stáb, a hadbírósági, élelmezési, műszaki, tüzérségi stb. személyzet költségeit nem emlíük. Az 1582. éviben már szerepel a főkapitány stábjához beosztott 25 lovas és az építési személyzet zsoldköltsége, azonban a fent közölt teljes személyzetből igen sokan nem szerepelnek. A Rueber-féle összeírásból megállapítható, hogy a tervezett 1200 főnyi zsoldos katonaság mellett, akiknek éves zsold- ja mintegy 72 600 rénes Ft volt, az egyéb katonai személyzet (a főkapitány és a vicekapitányok stábjai, a hadbíróság, az építészek, hadszertár, élelmezési személyzet stb.) létszáma további mintegy 76 főt tett ki, akiknek az éves zsoldössze- ge közel 20 000 rénes Ft-ot tett ki (19 822 rénes Ft), tehát a váijegyzékekben szereplő katonaság zsoldköltsége az összes zsoldköltségek mintegy 80 %-át jelentette, míg az egyéb katonai személyzet költsége 20 %-ot tett ki. A fenti adatok alapján a Rueber-féle kimutatás katonai oldalát tekintve reálisnak mondható, azonban vizsgáljuk meg, hogy a bevételek és kiadások milyen viszonyban álltak egymással. Mint láttuk a vár bevételeit több mint 116 000 rénes Ft-ra becsülték, amennyiben ez az összeg ténylegesen is rendelkezésre állt volna, kéltség kívül fedezte volna a tervezett katonai és igazgatási kiadásokat (94 500 rénes Ft). Sőt, a kimutatás azzal számol, hogy a fennmaradó bevételekből - legalábbis élelemmel - el lehet látni az uradalommal nem rendelkező Kálló várát is: 54 Pálffy Géza: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei i. m. 155. 55 Uo. 161. 162
