Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
Az egri várbirtok bevételeinek összegzése A bevételeket az alábbiak szerint tudjuk összegezni: 11. táblázat. Jövedelemtípus Bevétel %-ban Rendes tizedbevételek 52 494,01 57,3 Rendkívüli tizedbevételek 19 084,17 20,8 Rendes bevételek 9258,31 10,1 Ungnad által átengedett tizedek 5000 5,5 Rendkívüli bevételek 3108,896 3,4 Officiolátusok bevételei 2482,5 2,7 Uradalmi szőlők 120 0,1 Összesen 91 547,89 100 Rénes Ft-ban 116 545,18 A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy a legjelentősebb jövedelmet az egri püspökség tizedei képezték. Amennyiben az egri káptalantól bérelt tizedek értékét is figyelembe vesszük, akkor az összbevételek mintegy 77 %-át a tizedjövedelmek biztosították. (Az Ungnad által „ellenszolgáltatás nélkül” átengedett tizedekkel együtt ez az arány 82 % lett volna!) Az uradalomból származó bevételek ugyanakkor az összbevételeknek csupán 10 %-át tették ki. Az officiolátusokból pedig csupán az összbevételek alig 2,7 %-a folyt be. (Ez utóbbi adat is jól szemlélteti, hogy az officiolátusokból, illetve a hódoltság egyéb területeiről befolyt jövedelmeknek a vár fenntartásában játszott szerepét. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy más bevételi kategóriában is találhatunk hódoltságból származó jövedelmeket, így pl. a cenzus- ill. tizedfizetésre kényszerített hódoltsági települések esetében.) Felmerülhet a kérdés, hogy az 1570-es évek első felében elérhetett-e valójában több mint 91 000 magyar Ft-ra, azaz több mint 116 000 rénes Ft-ra rúgó jövedelmet az egri uradalom? Az összeg nagyságára jellemző, hogy az az 1570-es évek közepén megfelelt a Magyar Kamara éves jövedelmének 45 %- ának, illetve az Alsó-ausztriai Kamara által kezelt magyarországi jövedelmek 36 %-ának! Összevetve más forrásainkkal, megállapíthatjuk, hogy a Rueber által készíttetett kimutatás szerinti összbevételt az egri uradalom bizonyosan nem érhette el. 150
