Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon

meghatározóbban befolyásolhatja a politikai, hadászati célok megvalósítását, az „élelemellátás nehézségeiből eredő problémák ...végső soron a stratégia válságát mélyítetté(k)” el.11

A magyarországi védelem költségeit vizsgálva azonban továbbra is fó'leg a zsoldot vették figyelembe a hazai és külföldi kutatók. Sinkovics István indokoltan hangsúlyozta, hogy „az osztrák történetírás főleg a Habsburgok és tartományaik jelentőségét hangsúlyozta Európa védelmében, Magyarországnak ebben a védelmi rendszerben az előtér (Glacis) feladata jutott... A külföld általában alig beszél Magyarországról... " és leszögezte, reálisan bemutatva a külföldi segítség értékét Magyarország népeinek erőfeszítéseiről sem feledkezhetünk meg.12

A vártörténeti konferencia, ez a csaknem két évtized óta rendszeresen tanácskozó, ilyen értelemben műhelyszerűen működő és támogatottsága, mondhatnám ellátottsága tekintetében szerény együttes tehát lezáratlanul kapott meg egy évszázados kérdést. A kérdés kulcsa a végvárak élelmezése. Ennek ismeretében alkothatunk reális képet a fenntartás költségeinek megoszlásáról a Habsburg birodalom és Magyarország között.

A vártörténeti konferenciákon a kezdetektől fogva az interdiszciplináris módszer érvényesült. Kreatív együttműködés alakult ki idősebb és fiatalabb kutatók között. Két három új generáció pályája indult innen, s végvártörténeti kutatást úgyszólván átalakító jelentős eredmények születtek, több már részévé vált a történeti köztudatnak, s újabb kutatásokat indított el. Majd a jövő historiográfiai feladata lesz, hogy az elfogulatlan seregszemlét megtartsa. Ezúttal csak azt hangsúlyozom, hogy a vártörténeti kötetek tanúsítják, valamennyi konferenciát áthatotta a törekvés, hogy Magyarország történetének egyetemes beágyazottságában vizsgálja a végvári rendszer kérdéseit és többen a várellátásról is jelentős tanulmányokat tettek le a magyar tudomány asztalára.13

11 Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második fe\ében.(1650-1715) Bp., 1963, 181.

12 Sinkovics István: A három országrész igazgatása. In: Magyarország története 1526-1686. III/2 köt. 1978. Megállapítás szőkébb témánk összefüggésében is érvényes: Montanari, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete.(Ford.: Kövendy Katalin. Bp. 1996.) A magyarországi viszonyokkal nem foglalkozik, az olvasónak az a benyomása lehet, hogy Magyarországon nem ettek és nem ittak.

13 A teljesség igénye nélkül: Czigány István: Várrendszer, haditeher, hadigazdálkodás. Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai. Sugár István: Az egri vár építőanyagainak beszerzési helyei 1548-1564. In: Végvár és környezete. Szerk: Petercsák Tivadar. Studia Agriensia, 15, 1995. - Domokos György: Egy itáliai vár- fundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében. Ottavio Baldigara élete és tevékenysége. In: Hadtörténeti Közlemények, 1998, III. 4.

14