Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
Zezegh, Chabi (Szöveg és Csaba?) készpénzben 50 Kondoros készpénzben 100 Ft és 8 sertés és 4 szalonna (1,50 Ft áron) 118 Kunszentmárton készpénzben 60 Szeged mezőváros (itt Nagyszeged) készpénzben 200 Cegléd mezőváros készpénzben 72 Összesen 2482,50 Rénes Ft-ban 3103 A vár tizedjövedelmei A következő bevételi kategóriába az egri püspökség tizedeiből származó és a vár számára beszedett csépelt és csépeletlen gabona, bárány és bor mennyiségét tüntették fel.29 9. táblázat, tizedjövedelmek Tizedbevételek Mértékegység magyar Ft. Bárány 8347 db 2086,75 Őszi gabona 29 854 gelima 14 927 Csépelve 1381,6 gelima 1381,67 Tavaszi csépeletlen 4267 gelima 1589 Csépelve 1026,6 kvartália 358,67 Bor 32 056,6 köböl 32 056,67 Méhtized 145 db kas 94,25 Összesen 52 494,01 Rénes Ft 65 617,41 Külön kategóriát képeztek a rendkívüli tizedjövedelmek: itt az egri káptalantól mindössze 500 forintért bérelt szerencsi tizedekből és negyedekből származó bevételek szerepelnek. A szerencsi tizedkörzethez tartozott a hegyaljai borvidék jelentős része, így az innen származó bevételek, különösen a dézsmabor nagy hasznot hajtott a várnak. (Az összeírás készítője ugyanakkor hozzátette, hogy nagyobb jövedelme is lehetne ebből a várnak, ha Ungnad 29 Érdekes módon a tizedszedó'k részét is bevételként tüntették fel, mivel a tizedszedők a főkapitánytól munkájukért fizetést kapnak, ezért az őket a tizedből illető részt, amelynek értékét 1544 magyar Ft-ra becsültek, a vár bevételeként kezelték, azonban a kiadások között nem tüntették fel a tizedszedők bérét, ezért ezt a bevételt nem számítottam be. 148
