Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
1 .táblázat. A magyar királyság bevételei 1574-76-ban és 1584-86-ban magyar Ft-ban9 Bevételi ágak szerinti jövedelem 1574-76 % 1584-86 % Harmincadok 227 306 35,4 229 590 41,8 Szabad kir. városok adói 17 837 2,8 32 427,8 5.9 Bányák és pénzverés 159 314 24,8 67 610 12,3 Uradalmak 131 422 20,5 155 407 28,3 Hadiadó 59 884 9,3 54 359 9,9 Elzálogosított birtokok 31 682 4,9 0 0 Kölcsönök 11 138 1,7 0 0 Egyéb 3 878 0,6 10 279,39 1,9 Összesen 642 461 100 549 673,2 100 Rénes Ft-ban 803 076,3 687 091,5 Az adatsorok az ország bevételeinek volumenét tekintve Szekfű Gyula becslésen alapuló számításait látszanak igazolni.10 Amennyiben a bevételek struktúráját vesszük vizsgálat alá, akkor a kora újkori pénzügyigazgatást ismerők számára nem jelent meglepetést a harmincadok és a pénzverő-kama- rák, illetve az egyetlen állami egyenes adó, az időszakosan, az országgyűlések által megszavazott rovás (dika, subsidium, hadiadó) kiemelkedő szerepe. A táblázat adataiban szereplő uradalmi bevételi adatok már jóval meglepőb9 A két kimutatás történeti statisztikai feldolgozását külön tanulmányban végeztem el. Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a XVI. század második felében. In: megjelenés alatt a Levéltári Közlemények-ben. A kimutatások lelőhelye: Österreichisches Staatsarchiv (= ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (= HKA) Vermischte Ungarische Gegenstände (= VUG) 32 B. fol. 1017-1054., 1067-1096. ÖStA HKA Hoffmanz Ungarn (= HFU) RN 52. Konv. 1587. Dez. 151-162., 194-228. RN 53. Konv. 1588. Jan. fol. 26-30. 10 A Magyarországon illetékes kamarák bevételeit feltüntető kimutatások, számadások alapján az ország jövedelmeiről megrajzolt képből hiányzik egy rendkívül fontos részlet: a magyar- országi bevételekre felvett hitelek szerepe. Ezeket a hiteleket többnyire a fontosabb harmin- cad-hivatalokra és a magyarországi rézjövedelmekre vették fel, mégpedig oly módon, hogy a hitelek általában a hadi vagy az udvari pénztárba folytak be, ugyanakkor a magyarországi kamarai számadásokban nem maradt nyomuk. A hitelek törlesztése a harmincadok esetében ingyenes marhakiviteli engedélyek formájában történtek, míg a besztercebányai réz esetében a hitelezők a hitelnek megfelelő mennyiségű rezet vihetett ki - vámmentesen - az országból. A hitelekkel együtt az ország összjövedelmét az 1570-es évek közepére 720-740 000 magyar Ft-ra, azaz 900-925 000 rénes Ft-ra, míg az 1580-as évek közepére valamelyest alacsonyabbra, 630-650 000 magyar Ft-ra, azaz 787-812 000 rénes Ft-ra tehetjük. Mindezekre részletesen ld. Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei i. m. 135
