Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon
A következőkben a végvári élelmezés és a társadalom összefüggésének néhány kérdését vázolom.3 Régi - új vita A vártörténeti műhely első konferenciáján, 1982 őszén Benda Kálmán idézte gróf lllésházy Istvánt, a várellátás egyik kulcsfontosságú kortárs tanúját. Illésházynak Bocskai Istvánhoz 1605. június 27-én és 1606. december 24-én kelt leveleiből emelt ki részleteket arról, hogy a végvárak eltartása meghaladja az ország erőit, - „Magyarország jövedelméből ki tudná kivonni az tízszer való százezer forintot s összefoglalva a végvári őrségek zsoldjának összegét, meggyőzően állapította meg, ezt az összeget Magyarország adóbevételeiből nem lehetett fedezni.4 A kiváló előadás ugyan nem foglalkozott a várak élelmezésével, de az elhangzása után kibontakozó élénk vita ráirányította a figyelmet az ellátásra is, és az esti beszélgetés már felidézte a régi és újabb szakértők véleményeit. S ezeket ma sem nélkülözhetjük.Salamon Ferenc már a múlt században sok mindent felvázolt a hadélelmezés széles terepén. Kimutatta, hogy a Királyi Magyarországon a végvári katonaság élelmezését is meghatározták a török uralom alá vett területek, a török katonai megszállás, és az oszmán birtoklási rendszer. Összehasonlította a mohamedán és a keresztény birtokost, és megállapította, hogy a keresztények gondoskodtak „a föld termő erejének gyarapításáról. ” Ezzel mintegy felhívta a figyelmet a végvárak ellátásában döntő jelentőségű várbirtokokra is. Hangsúlyozta, ugyanakkor, hogy a török területek természetbeli adóját részben a mohamedán étkezési szokásoknak megfelelően vetették ki, s tág tere nyílt a visszaéléseknek. Kiadta az 1627. évi Gravamina Comitatuum összefoglalást, amelyből kiderült, hogy Győr alól a távoli Boszniába egy alkalommal több mint kilencszáz juhot és szarvasmarhát hajtottak el. Ugyanakkor kimutatta, hogy a magyar várkapitányok és földesurak is szednek adót, élelmet a török megszállta területen. Va3 Tanulmányom részletes dokumentációjáról le kell mondanom, csak a legszükségesebbre szorítkozom. A várellátásról nem végezhettem szakkutatásokat. Kérdései azonban természetszerűen foglalkoztattak. A 16-18. századi Európa történetének nincs olyan területe, amelyben ne lett volna meghatározó az élelmezés, a Habsburg Birodalom, s a Magyar Királyság intézményeit sokrétűen áthatották a katonaság ellátásának feladatai és kérdései. Számos forrást tártam fel, több munkámban foglalkoztam a kérdéseivel. A kollegák eredményei, szemináriumaimon a diákok munkái, a szakdolgozatok és doktori disszertációk a megoldandó feladatok frissességével tálalják a kérdést: mi, hogyan és honnan került nap mint nap a végvárak étkező asztalaira. 4 Benda Kálmán: A magyar végvári vonal fenntartásának költségei a XVII. század elején. In: Magyarországi végvárak a XVI-XVII.században. Szerk.: Bodó Sándor - Szabó Jolán. Studia Agriensia, 3. Eger, 1983, 49, 57, 58-59 11
