Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A pesszimizmus és a választás lehetősége
Származása és fiatalkori hányódásai késztették arra, hogy szembenézzen a társadalom bajaival, hogy korának eszmény nélküli, vagy hamis illúziókkal ködösítő világában keresse az elbizonytalanodott személyiség egyensúlyát. Megismerte a különböző anarchista törekvéseket: az orosz anarchista forradalmár, Pjotr Kropotkin müveit német nyelven szerezte meg, az „Egy forradalmár feljegyzései”-! egy 1900-as stuttgarti kiadásban olvasta.116 Kropotkin kommunisztikus-anarchista elvei szimpatikusak lehettek számára, mert Gárdonyi is gyűlölte az elnyomást, az abszolutizmus minden megnyilvánulását. Felfigyelt a francia anarchista agitátomő, Louise Michel életpályájára, megismerte a párizsi kommün alatt betöltött szerepét, memoárjainak 1886-os párizsi kiadását is megszerezte. Kezébe került Mihail Bakunyin könyve, és megismerkedett Eduard Bernstein nevével is. Igyekezett tájékozódni a közgazdaságtani kérdésekben: elsősorban Adam Smith főműve, a „Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság okairól” és Földes Béla, magyar polgári közgazdász műve volt ebben segítségére.117 Tanulmányozta a szociális eszméket közvetítő társadalomtudományi műveket. Paul Janet három- kötetes könyve, „A politikai tudomány története” felhívta figyelmét a legújabb irányzatokra, Paul Lafargue „Kommunizmus és kapitalizmus” című műve Mezőfi Vilmos révén került a kezébe. Az opportunista Ferdinand Lasalle „A szocializmus oka és megoldása” című könyvét már 1895-ben olvasta, de érdeklődése később sem szűnt meg, hiszen Apáthy István „A szocializmus az emberi továbbfejlődés szempontjából” című kiadványát 1913-ban olvasta. Mindehhez hozzá tehetjük a szabadkőműves mozgalom ismeretét is: Tóth László hívta fel a figyelmet először arra, hogy az író korán megismerkedett az újjáéledő szabadgondolkodással, bár már 1902-ben vitatta is módszereit.118 Szeretetbe oltott egyenlőségi eszméjét azonban mindvégig megőrizte, istenkereső gondolatmenetének vezérlő gondolata maradt mindvégig.119 116 Lásd a 8. sz. jegyzetet! 117 Földes Béla: A társadalmi gazdaságtan elemei. Bp. 1898. 118 Tóth László, im. Lásd all. sz. jegyzetet! 119 Gárdonyi világnézeti útkeresését egri könyvtára gazdagon dokumentálja. Lásd erről bővebben: Z. Szalai Sándor-Tóth Gyula: Utószó a Szépirodalmi Könyvkiadó Gárdonyisorozatának köteteihez. Bp. 1962-1966, valamint: Z. Szalai Sándor, im. 1970. 94