Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
BEVEZETÉS
tálissá. Azt hiszem... De nem tudom, mert igazában senki sem vizsgálta még meg a mai nyelvi és irodalmi stílusvizsgálat eszközeivel, Gárdonyi könyvtárának felhasználásával, a korabeli magyar irodalmi nyelvvel egybevetve ezt a stílust”.3 „Gárdonyi legkitűnőbb műveiben is van valami visszás kettősség” — idézzük tovább Bóka László szavait. A Gárdonyi-művek befogadói élménye tagadhatatlanul friss, magával ragadó, „... de ebbe az élménybe olykor beleront valami tudálékos fölény, valami nem helyénvaló okoskodás, valami csikorgó idegenség, riasztó értelmetlenség is. Gárdonyinak az egykorú iskolák (melyeknek amúgy sem volt túlbuzgó tanulója), a régi preparandia avatag és korlátolt tudása nem adott korszerű műveltséget. Amit igazán tudott, azt részben az élet gyakorlatából, részben pedig egy iránytű nélkül tájékozódó autodidakta szedett-vedett olvasmányaiból tudta. Szerencsére nagy művész volt és így embersége, a valóság iránti vonzódása majdnem mindig legyőzte azt, amit rendszertelen műveltsége beleömlesztett műveibe. Nagyjából tudjuk ezt. De még soha senki nem szánta rá magát arra, hogy egyszer úgy elemezze végig művét, mennyi abból Gárdonyié, mennyi abból az, amit kora tudásának legjavából merített és mennyi az, amit kora áltudományából, tudo- mány-álcás vak hiedelmeiből elfogadott. Senki sem próbálta sem egy művén, sem életműve egészén nyomon követni, hogyan harcolt szívében s műveiben az ösztönösség, az igaz tudás, a zagyva áltudomány, s hogyan segítette őt e harcban az a társadalmi felelősség és a társadalmi tapasztalat, melyet a néphez való vonzódásától nyert... ” Ma is megoldandó feladatok sűrűsödnek össze Bóka László idézett soraiban, hiszen bevallott és vállalt hiányérzetünket csak némileg enyhíti jelen kötetünk néhány kísérlete, főleg az író világképét és gyakorlati esztétikájának megvalósulását vizsgáló elemzéseink. E kísérletek nehézségével is tisztában vagyunk, mert Gárdonyi könyvtárának tanulmányozása során nemcsak az egyes szerzők köteteinek - a bejegyzések alapján azonosított - olvasatát tisztázhatjuk csupán. További elemzésre vár a szerzők hatása Gárdonyi világnézetére vagy művészet- és 3 Gárdonyi Emlékkönyv 1863-1963. Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára. Eger, 1963. A bevezetőt írta Bóka László. 6
