Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A regényíró műhelyében - Az Isten rabjai regényforrása, a Margit-legenda
írói pályáján a magyar 48-as hagyományok tiszteletével és egyfajta kuruc-liberális magatartással eszmélő Gárdonyi a magyar századforduló viszonyai között élte át a polgári eszmények és azok megvalósításának lehetősége közötti ellentmondásokból fakadó szemléleti válságot, amely a kor művészeti, irodalmi és tudományos hatásaival nemcsak a társadalmi regény egy sajátos, pszichológiai elemzéseket érvényesítő, analitikus változatát alakította ki művészetében, de meghatározta történelmi regényeinek jellegét is. A történelmi regénynek ez a szubjektív, a lélektaniságot egyértelműen előtérbe állító és lényegében a modem ember nyugtalanságát a múltba vetítő változata Gárdonyi életművében, elsősorban A láthatatlan emberben és az Isten rabjaiban figyelhető meg, de csírái már jelen vannak a romantika hagyományait és a szociális indíttatású népi szemléletet elegyítő Egri csillagok személyes motivációiban is.55 A lélektani elemzés szándéka, amit Gárdonyi elsősorban a választott regényhősök életútjának szubjektív líraiságával emel ki, különösen fontossá tette a történeti forrásokat, amelyek segítségével nemcsak ő tájékozódott a történelmi korban, de szereplőit és eszményeiket is hitelesítette. Sajátos írói eljárás ez, amely a konkrét történelmi eseményeket elsősorban az egyéni élet távoli horizontján mutatja, de csak az eredeti dokumentumok hiteles felhasználásával ábrázolhatott művészileg kidolgozott jellemeket és helyzeteket. Gárdonyi történelmi regényeinek forrásairól szólva az író minden méltatója leírta már, hogy az Isten rabjai megírásához a Margit-legen- da volt a legfontosabb támpont. Valóban így van ez, de az általánosságok mellett különösen fontosak lehetnek azok a részletes egyezések és eltérések, amelyek Gárdonyi regényét a szentéletű királylány legendájához kapcsolják. E párhuzamok vizsgálatához felhasználjuk a Margit- legenda Gárdonyi által jegyzetelt kiadását egri házának könyvtárából.56 A Margit-legenda és az Isten rabjai kapcsolatáról már a regény megírásának története is sokat elárul. Gárdonyi József közlése szerint az író először a kilencvenes évek közepén olvasta a legendát, majd tíz évvel 55 A történelmi regény átalakulásáról: Lukács György, im. 56 Szent Margit élete. Nyelvemléktár Vili. kötet. Régi magyar codexek. Bp. 1879. A M. T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala. Közzéteszi Volf György. 55
