Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A regényíró műhelyében - Az Isten rabjai regényforrása, a Margit-legenda
Ezeken kívül a kor történetének tanulmányozása, Verancsics, Hammer, Musztafa, Ortélius, Dselalzade munkáinak olvasgatása segített tájékozódni a 16. század történelmében. A regény címének változtatásai (Gergő diák, Holdfogyatkozás, Hol terem a magyar vitéz, Török gyűrű, Hold és a csillagok, és végül Egri csillagok), a közben elkészített cselekményváz, a források alapos és hosszas tanulmányozása mutatják, hogy Gárdonyi igényesen mérte regényének értékét. A török kosztümkönyvek tanulmányozása, a bécsi levéltár és a konstantinápolyi szultánmúzeum anyagának megismerése, az átélt perzsa ünnep 1899. május 22-én, a regényben leírt, beutazott helyek mind-mind az író szívós, kitartó munkáját bizonyítják. A regényt a Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte folytatásokban közölni. Mindezek ismeretében érthető, hogy a regény megjelenésekor a kritika elsősorban a történelmi kor hiteles bemutatását dicsérte. Csak kevesen vették észre, hogy az Egri csillagok ugyanakkor egy lélek fejlődésének története is: a történeti dokumentumok Bornemissza Gergely gyermekkorból felnőtt korba ívelő személyiségfejlődését is hitelesítik, és ez az individuális szinten átélt történelemélmény a Gárdonyi-féle történelmi regény legfontosabb újítása. Az Egri csillagok még csak a kezdet - bár az alcím már figyelmezető. „Bornemissza Gergely élete” -, a folytatást A láthatatlan ember, a kiteljesedést az Isten rabjai jelenti. Az Isten rabjai regényforrása, a Margit-legenda Ismeretes, hogy történelmi tárgyú műveinek megírásához Gárdonyi széleskörű és elmélyült forrástanulmányokat végzett.52 A történeti hűséget nagyon fontosnak tartotta: „...Nem írnék le egy évszámot, míg utána nem jártam, igaz-e. Nem indulok egy-egy oklevél adatain, míg a magam szemével nem láttam azt a levéltárban, múzeumban. Nem festek le csatateret, míg magam is ott nem jártam ” - mondta látogató barátjának, Torday Ányosnak.53 A történeti forrásokhoz való hűség azonban nem jelentette azt, hogy regényei száraz dokumentumgyüjtemé52 Nagy Sándor: Gárdonyi Géza történelmi regényeiről. Gárdonyi Emlékkönyv, 1963. 75-104. 53 Torday Ányos: A láthatatlan embernél. A Gárdonyi Társaság első Évkönyve, 1924. 53
