Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A regényíró műhelyében - Az Egri csillagok forrásai
ahogyan Forgách Zsigmondhoz írt levele bizonyítja, „thorkaban wagion az thereknek ”.49 Hogyan jelentkeznek ezek a megjelölt levélrészletek a regényben? Már a cselekmény indulásakor megdöbbenve vesszük tudomásul Móré László gaztetteit, s Dobóék megtorló ostromát igazságos eljárásnak tartjuk. Akár Móré Lászlónak, akár Nádasdy Mártonnak is nevezték a kapzsi magyar nemest, jellegzetes alakja volt a 16. századi szerencsétlen Magyarországnak. Török Bálinttal a Jedikulában raboskodik Maylád István is, aki szenvedésével és honvágyával mintha a korabeli levélből lépett volna ki, s a kegyetlen császár rablása mögött feltárul egy magyar nemes halálig tartó kálváriája. Dobóék, a király katonái, a mecseki országúton szabadítják ki a foglyokat rabságukból, de ugyanúgy portyáztak a siklósi úton is. Gárdonyi ily módon gyúrta át a levelek adatait - a kortársak hiteles vallomását - élő történetté. A 16. század történelmi állapotáról tájékozódhatott ezekből a levelekből, s az így nyert korkép valóságos környezetében mozgatja szereplőit. Az Egri csillagok történelmi hitelességét más források is igazolják. Istvánffy Miklós is idézi történeti munkájában50 51 Ahmed basa Kálból küldött levelét: „... Ha ezt teszitek, nem fogjátok megbánni, szabadságtok, javaitoknak, úgy mint régi királyaitok alatt birtokába maradtok”. Gárdonyi regényében is így csábit a török: „Ha engedelmesek lesztek, hitemre mondom, hogy se magatoknak, se jószágotoknak bántódása nem lesz. A császártól minden jót nyertek, s olyan szabadságban tartalak benneteket, mint régi királyaitok alatt voltatok". Felhasználta Gárdonyi Salamon Ferenc Magyarország a török hódítás korában című könyvét is. A hagyatékában megtalálható példányban színes ceruzával tett alá- és melléhúzások, valamint saját kezű bejegyzések bizonyítják használatát.5' Megjegyezte a következő részt: Tinódi munkájáról szólva „melyet Istvánfy is kivont s mely azért minden költői becs nélkül való munka, mivel oly becses históriai krónika 49 Uo. 55. 1548. november 25-én kelt levél. 50 Istvánffy Miklós: Magyarország története 1490-1606. Fordította Vidovich György. Debrecen, 1868. 51 Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Bp. 1886. 51
