Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Az esztétika gyakorlata. Művek közelről - Az ellentézisek részletezése eltolódások által. Boldog halál szekere
A „vég-ellentézis” kiegyenlítődése megvalósítja az ellentézises fundamentumban lévő egyik lehetőséget és feloldja a múltidejüséggel - Baracs hét év előtti fogadalmával - ugyancsak a fundamentumba épített kollíziót. Gárdonyi jellegzetes érzés-esztétikájának ez a dramaturgiai megvalósulása teszi - minden novellisztikus jellege mellett - mégiscsak jelentős drámai alkotássá az írónak ezt a színmüvét. Az ellentézisek részletezése eltolódások által Boldog halál szekere Gárdonyi a Mesterkönyv titkosírásos jegyzetei között a rezgésről szólva határozta meg az epikai mü struktúráját: „Az elbeszélésképlet éppúgy szeizmografikus, mint a hegedűjátéké: folytonosan rezgő, felfelemelkedő extázisok Az ellentézises fundamentumból fakadó szituációk sora addig folytatandó, amíg az olvasó előtt véglegesen ki nem alakul a karakter, de minden szituáció külön is megkomponálandó. A szituáció szerkezetét az ütközésből eredő szenvedély alakítja, és az így előálló extázisok, lelki izgalmak mozgatják a karaktert teremtő rezgéseket. A lélek-rezgések lehetnek jó és rosszirányúak, erkölcsösek vagy erkölcstelenek, de mindkét morális kategória egyúttal esztétikum, hiszen nemcsak az erkölcsileg jó és igaz lehet szép és fenséges, hanem a rút is, ha arra csak egy pillanatig is szeretettel nézünk. Ez a gondolatmenet nemcsak azt mutatja meg, hogy Gárdonyi felfogásában erkölcs és esztétikum egyet jelentett, hanem azt is, hogy ez a szubjektív érzéselmélet az epikai mü szituációjába drámai ízeket helyezett. A szituációkban ütköző, kollidáló érzések keltik azt a benyomást, hogy a regény vagy a nagynovella drámai jelenetek sorából áll. De éppen azért nem dráma, mert a jellem megismerését, kibontását lehetővé tevő szituációk sora elnyújtja, széthúzza a müvet, a „közbevetésekkel, eltolódásokkal” epizálja azt. A drámai mü fő követelménye azonban a „rövidség, gyorsaság”, csak annyi szükséges szituáció felállítása, amelyekben a már induláskor kész jellem „ütközik és kifordul sarkaiból”. 141
