Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A mü és világnézet

lágnézeti útkeresésének jeleként didaktikusán fejtegetik a külvilágtól elzárt belső szabadság tisztaságát és egyben tragikus fájdalmát is, hanem valamennyi novella és regény eszmeiségét meghatározó motívumként alakítja ki az írói életmű legfőbb jellegzetességét. Még az első világháború idején keletkezett Gárdonyi-müveknek is alapkérdése a szeretet győzelme vagy tragikus betelj esületlensége. A szubjektivizáló eszménykeresés egyszerre jelent itt tartalmat és szemléletet, amelynek eredménye a líraivá oldott, sokszor hangulattá szűrt, impresszionista színeket és szimbolikus értelmeket mutató elbeszélés.

Gárdonyi prózájának művészi jelentőségét, történeti fontosságát Ady Endre már 1912-ben felismerte: „Gárdonyi megnyergelte, megszelídítette, megfinomította a magyar anekdotát” - írta a Nyugatban közölt elismerő soraiban.127 S valóban: legújabban Mezei József, Gergely Gergely és Kispéter András irányította figyelmünket Gárdonyi elbeszélő művészetének újszerű lélektaniságára.128 Ennek legszembeötlőbb sajátossága a regényszemélyiség pszichológiai motiváltságának aprólékos, gondos rajza. E módszer alkalmazása során csökkent ugyan a művek cselekményessége, de mélyült az emberkép hitelessége: az író lelki tartalommá szűrte mondanivalóit, személyesítette az emberi létezés társadalmi viszonyait. Korompai János tanulmányából tudjuk, hogy a megfejtett titkosírás ebben a kérdésben is gazdagította kutatási szempontjainkat.129 A titkosírásos hagyaték „mesterfuzetei”-nek és „mesterkönyvé”-nek esztétikai kategóriái (extázis, tézis-ellentézis, rezgés, szituáció stb.) és ezek kulcsfogalmai, a „karakter” és a „perszo- nifikálás”, valamint néhány feljegyzés („ Csak a szíve történetét írd, csak a lelki szituációt", „A zománc érdekesebb az edénynél, a karakter a mesénél... ”, „Ne fogj munkába, amíg a főfigurád lelki karakterlapját meg nem csináltad... ” stb.) mutatják és a művészi gyakorlat bizonyítja a megformálás tudatosságát: a személyiségtudat feltérképezé127 Ady Endre: Az új Gárdonyi, ih.

128 Gergely Gergely: Gondolatok Gárdonyi egy regénytípusához. Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 691-700. - Mezei József: Gárdonyi pszichologizmusa. Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 449—456. - Kispéter András, 1970. im.

129 Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma. Az Egri Múzeum Évkönyve X. (1972). Eger, 1973. 319-364.

102