Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)

volumenűvé.7 A híradások nagyságrendjét és európai jelentőségét az is jelzi, hogy nemcsak egyre több röplap, valamint nyomtatott hírlevél jelent meg kü- lönszámokkal, magyarországi események tudósításait közölve, hanem a mind több hír és a fokozódó hírigény következtében a hetilapok vezető hírévé is a magyarországi események váltak, kiszorítva az európai nagy városok értesüléseit. így például a téli hadjárat idején 1664 januárjában párizsi, madridi, londoni, kölni, hamburgi hírek helyett csak komáromi, győri, grazi, szatmári és Csáktornyái hírekkel jelent meg a müncheni Ordentliche Wöchentliche Post Zeitung.

A kiadványok információinak hitelességét, gyorsaságát és hírértékét egy olyan fázisban lehet a legrészletesebben vizsgálni, amikor a gépezet az adott keretek között optimálisan működött, s az adott hadi eseménynek nemcsak katonai jelentősége, hanem politikai, diplomáciai vonatkozása is volt, mint például Kanizsa 1664-es ostroma idején. Kanizsa ostromát a császár a regens- burgi birodalmi gyűlésen engedélyezte, ahol Zrínyi téli hadjáratának óriási visszhangja és jól működtetett propagandája volt.8 A folyamatosan tudósító újságokból, hetilapokból tehát nyomon követhető, hogy milyen hírek szivárogtak ki a döntést megelőzően, milyen volt a tervezett ostrom nyilvánossága, és milyen gyorsasággal érkeztek a hírek 1664 májusától a már körülvett vár alól. A kanizsai ostrom nagy visszhangjában természetesen szerepet játszott, hogy Kanizsa nagy jelentőségű végvár, török vilajet központ volt, s már e fontos végvár elvesztése is széles körben ismertté vált 1600-ban, akkoriban is mind a vár ostromáról, mind pedig a várat feladó kapitány kivégzéséről részletesen és látványosan tudósítottak.9 A 15 éves háborúról megjelent korabeli kiadványok és későbbi összefoglaló művek új kiadásai a vár elvesztésére és sikertelen felszabadítási kísérleteire is emlékeztettek.10

Az 1664-es ostrom idejére is már több újsághíradásban szerepelt a vár jelentősége, mint például az idézett 1660-as röplapon, valamint 1661-től Zrí7 A korabeli magyar vonatkozású kiadványokról: Apponyi Sándor: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. I—II. Budapest 1900-1902. Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher, Flugschriften III—IV. Neue Sammlung I—II. Besorgt von Lajos Dézsi. München 1926-27. Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, és újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban. 1480-1718. Budapest, 1948. Németh S. Katalin: Ungarische Drucke und Hungarica 1480-1720. Katalog der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, I—III. München-New York-London-Paris 1993. Valamint az Universitätsbibliothek München (UBM) és Bayerische Staatsbibliothek München (BSBM) anyaga.

8 R. Várkonyi Ágnes 1975. 62-64. R. Várkonyi Ágnes 1996. 1-39. Bene Sándor: Adalékok Zrínyi Miklós téli hadjáratának történetéhez HK (103) 1993/3. 69-73.

9 Vö.: Istvánffy Miklós leírása alapján Vándor László 1994. 330-335. 358.

10 Cennerné 1972. 69—73. Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986. 50-52.

86