Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején
dunk mondani. Munkálkodjon Isten, hazánk és hazájához való kötelessége szerint. ” A magasszintű levelezés példája IV. Muhamed szultántól származó kisérő irat (útlevél), amit a hazájába visszatérő magyar követ számára adott ki. „ Ti jeles kádik és hákomok, bányái az erénynek és az ékesszólásnak kik a császári tábortól a magyar határig vezető út mentén lakoztok: valamint ti is az itt említett kádiknak alárendelt tisztviselők. Császári fenséges levelemet vévén tudjátok meg, hogy ezt az előmutató magyar követet, ki császári táborunkból hazájába visszautazik; a végre láttam el jelen fényes parancsommal, hogy mindenütt szabadon bocsássátok, magát, vagyonát és jószágát bárminémű méltatlanságtól megkíméljétek s vigyázzatok, hogy míg a hatóságtok alá eső területen utazik háborgatást ne szenvedjen. Jól megértsétek s fényes névjegyemnek hitelt adjatok. 1082. Rekby julevvet 1-10, 1671. július 8-18. Muhamed. ”20 A követjárás nem volt mindig veszélytelen, ha nem érte el célját, nem vidáman ment vissza küldőjéhez. Apafi fejedelem 1667-ben Gyulafehérvárról levelet írt Kücsük Mehemet temesvári pasának, közölte, hogy a császárhoz és a nagyvezírhez követül küldi Hídvégi János, Háromszék főkapitányát. A követ útközben Mehemet pasát is felkeresi. A fejedelem kérte a pasát, hallgassa meg a követét, adjon hitelt szavainak, járjon közbe, hogy a nagyvezír fogadja és kérést pártfogolja a szultán előtt, hogy vidáman jöhessen haza. Levelét azzal zárta, hogy a „jóakaratú közbenjárását minden alkalmatossággal megszolgálom, Istennek oltalma alá ajánlom. Nagyságodnak jóakarattal szolgál Apafi Mihály sk.”2i A mészárosposták virágkora A 15. század második felétől jellegzetes hírvivőként működött az ún. mészáros posta. Az alföldi síkságokon, a kunok mezején (campus cunorum), a Jászságban tenyésztett ridegmarhát a kereskedők, tőzsérek és mészárosok hajdúi lábon hajtották a nyugati kereskedő városokba, Itáliába, Németalföldre, Bécsbe állataik eladására. Az így szerzett jövedelem sok későbbi főúri családnak alapozta meg a vagyonát. Kereskedelmi forgalmukra jellemző néhány adat: 1549-1551 közt eladott külföldre szállított szarvasmarhák száma 20 Szilády Áron és Szilágyi Sándor: Török-magyarkori államokmánytár I.-VII. kötet. Körös város számadáskönyve Regestrum Renovatum. VII. kötet 21 Szilády Áron és Szilágyi Sándor: Török-magyarkori államokmánytár I.-VII. kötet. Körös város számadáskönyve Regestrum Renovatum. VI. kötet 1667 CXCV 345 6. 75
