Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon
anyagot felkutató, igen alapos Hennyey Vilmos fejlesztette tovább 1926-ban napvilágot látott könyvében.82 Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor Felső- Magyarország és a Rákóczi-szabadságharc hírközlésének történetéből Ka- mody Miklós tollából jelentek meg újabb kötetek és forráskiadványok, Sugár István pedig az egri vár 16. századi hadipostájának szentelt figyelemre méltó tanulmányt.83 A törökkori magyarországi posta történetének különleges fejlődéséről A hírszerzéshez képest meglehetősen jól ismert és ezért jelen tanulmányban tudatosan háttérbe szorított hírközlés történetével kapcsolatban pusztán az eddigi kutatások által egy kevésbé vizsgált jelenségre és annak a jövőben szükséges elemzésére szeretném az alábbiakban felhívni a figyelmet. Úgy vélem, a magyarországi posta történetét érdemes szélesebb keretek között, a korabeli had- és pénzügy, valamint különösen a 16. században a mindennel összefüggésben álló törökellenes védelmi rendszer fejlődésével összehasonlítva vizsgálni, hiszen az utóbbiakban bekövetkezett alapvető, minőségi változások az előbbi formálódására is meghatározó hatással voltak. Konkrétabban fogalmazva: a magyarországi posta koraújkori története magán hordozza mindazoknak az alapvető reformoknak a hatásait, amelyek a Habsburgok 1526. évi trónra léptével zajlottak le Magyarországon, illetve annak a páratlanul érdekes küzdelemnek a nyomait is, amelyet a magyar rendek folytattak a 16-17. században a középkorban még szinte kizárólagos kormányzati vezető szerepük és érdekeik megtartásért. A Habsburg uralkodók magyarországi postahálózatának nagy része különféle hadi postavonalakra vezethető vissza.84 Az első ilyen hadipostát Hans Taxis 1490-ben hozta létre Miksa főherceg székesfehérvári hadjárata idején, ezt azonban a későbbi császár Magyarországról történt kivonulásával még végleg felszámolták.85 Az 1526 utáni időszakban a Szapolyai János, majd János 82 Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp., 1926. Vö. még népszerú'sítőbb formában: Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Bp., 1937. (Az alábbi rövid összefoglalóhoz ezen most idézett munkák eredményeit hasznosítottam, így adataikra csak a legszükségesebb, konkrét esetekben hivatkozók.) 83 Kamody Miklós: A Rákóczi-szabadságharc postája. (Válogatott iratok) Vaja, 1981. (Folia Rákócziana 6.) és Uő.\ Észak-Magyarország hírközlésének története. Miskolc, 1985. (Borsodi monográfiák 22.); Sugár István: Az egri vár hadipostája a 16. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 29/2. (1982) 206-215. 84 A civil postáknak a hadszíntérre történő áthelyezésével kialakított hadi posták történetére lásd: Clement, Alfred: Handbuch der Feld- und Militärpost in Österreich. Graz, 1964. 85 Hennyey V: A magyar posta története i. m. 18.: *. jegyz. Miksa székesfehérvári hadjáratára újabban lásd Kovács Péter, E.\ Miksa magyarországi hadjárata. In: Történelmi Szemle 37/1. (1995) 35-49. 56
